Mindent teleraknak cukorral

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői mintegy kilencezer tanulmány alapján leszállították a napi ajánlott cukormennyiséget tízről maximum öt százalékra. Ez azt jelenti, hogy felnőtteknek 25 gramm, vagyis 6 teáskanálnyi cukornál többet semmiképpen nem javallott naponta fogyasztani, gyerekeknek pedig még ennyi sem engedélyezett. Az öt százalékban benne kell lennie az elfogyasztott élelmiszerekhez felhasznált cukornak, valamint a méz, a szirupok és gyümölcslevek tartalmazta cukormennyiségnek is.

Fotó: DM/DV
– Az intézkedés célja, hogy csökkentsük a kalóriabevitelt – szögezte le [namelink name="Holzinger Gábor"] belgyógyász-diabetológus szakvezető főorvos, elejét véve az olyan híreknek, miszerint a répacukor szív- és érrendszeri betegségeket, csontritkulást vagy a test ásványianyag-tartalmának felborulását okozhatja. – A túlsúly és ezen keresztül a cukorbetegség fenyegető járvány, ezért nem kívánatos a túlzott cukorbevitel – mondta.

A WHO által ajánlott mennyiség nagyon kevés: ha teljesíteni akarjuk a világszervezet elvárásait, kétharmadával kell csökkenteni cukorbevitelünket. Érdemes böngészni a termékek összetevőit – meglepő adatokat találhatunk rajtuk. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üdítőket cukrozzák: egy márkás, szénsavas narancslé fél literjével például 18 kockacukrot is legurítunk a torkunkon. Azzal azonban nyilván nem számolunk, hogy egy kis üveges, csecsemők számára gyártott gyümölcslében kétszer annyi cukor van, mint egy édességnek minősülő tejszeletben. Valószínűleg azt is kevesen gondolnák, hogy egy 250 grammos kukoricakonzerv 3 kockacukornyi cukrot tartalmaz, és nagyjából ugyanennyit raknak a zacskós paradicsomlevesbe is. Egy „fitt" müzliszelet 20 grammjába 2 és fél, egy 300 grammos joghurtitalba pedig akár 10 és fél kockacukrot is beleraknak a gyártók.

A WHO új irányelve megváltoztathatja az élelmiszerpiacot is: a gyártóknak át kell gondolniuk a cukorfelhasználást egy egész sor olyan termékben, amelyeket mindennap fogyasztunk – a kenyértől a gabonapelyhekig. A trendeket elnézve a váltásra valószínűleg kevés az esély, így az otthoni táplálkozásban kell megfogni a cukormennyiséget.

Cukrot helyettesítő édesítőszerek. Fotó: Frank Yvette

– Fehér cukrot semmiképpen nem kellene használni az ételekhez, hiszen ez minden gomba és egysejtű tápláléka a szervezetben – mondta el [namelink name="Szabóné Papp Emőke"] életmód-tanácsadó. – A mesterséges édesítőket is kerülni kell, hiszen azok sejtméreggé bomlanak a szervezetben. Számtalan természetes alternatíva van a kémiai úton előállított cukorral szemben, amit mindenki a pénztárcájához mérhet. Már a barna nádcukor is jobb, hiszen természetes anyag, bár a szervezet ezt is cukorként kezeli. A fruktóz szintén ebbe a kategóriába tartozik, ahogyan a méz is, amelynek viszont magas az ásványianyag-tartalma. A két legideálisabb édesítő a xilit és a sztívia. Előbbi gyakorlatilag rost, amelyet nyírfából, kukorica- vagy almacsutkából vonnak ki, utóbbi pedig egy dél-amerikai növény leveléből kivont anyag. A vércukoremelő képességet mérő glikémiás indexe mindkettőnek elhanyagolható.