,,Mindig örülök, ha megnéznek a fiatalok"

Beregszász – egy város Ukrajnában, amely régen Nagy-Magyarország része volt. Ez az a város, amely összeköti Szűcs Nellit és Fedák Sárit. Mindketten itt születtek, és mindketten kiváló színészek lettek. Ám nem csak ez a közös kettőjükben.

– Hovatartozás, a színház szeretete, Istennel való kapcsolat. Ezekben mind hasonlítunk – mondta.

– Egyébként Fedák Sári Beregszászon abban az épületben látott először színházi előadást, és ott lépett fel először, ahol most nekünk van színházunk Kárpátalján.

Szűcs Nelli négy éve játssza ezt az eladást. Ahogy fogalmazott, sosem egy előadásról van szó, hanem „Az előadásról". Legyen szó bármelyik darabjáról, de azért ez az önálló est is hozzánőtt már kellőképp.

– Magam vagyok a színpadon. Ez a legnehezebb, de meg akartam tudni, mire vagyok képes. Hiszen komoly munka fenntartani a nézők figyelmét több óráig. Ezzel az esttel egyrészt meg akartam mutatni, mit is tanultam húsz év alatt a szakmában.

Szűcs Nelli egyik nagy álmát is elárulta. Fedák Sárinak sehol nem volt szobra, egészen tavaly őszig. A minisztérium és Grezsa István kormánybiztos segítségével megvalósult a színésznő álma, szülővárosában helyet kapott egy Fedák Sári-szobor. Méghozzá nem is akárhogy valósult meg a dolog. A színésznő még azt is segített kitalálni, milyen is legyen az a bizonyos szobor.

– Pont Fedák Sári születésnapján avatták fel a szobrát, ami egybeesett az ottani színház 25. születésnapjával – mesélte Szűcs Nelli.

– Az emlékest, úgy vélem, azért jó, mert a színésznőn keresztül ismerhetjük meg az adott kort. Még az 1800-as években született, de 1955-ben halt meg. Ez idő alatt pedig sok dolog változott Magyarországon. A nézők meglátják, min kellett neki végigmennie, megismerkedhetnek az egyéniségével. Annak mindig örülök, ha megnéznek a fiatalok, mivel sok dolgot nem tanítanak az iskolában.