Szeged és környéke

2016.09.28. 14:16

Mire számíthat, aki nem kíméli az állatokat?

Csongrád megye - A baromfikat pusztító kutyát felakasztó idős derekegyházi asszony, akiről szombati lapszámunkban írtunk, akár egy-két év börtönt is kaphat, vélhetően végrehajtásában felfüggesztve. A szakértő szerint érdemes volna a törvény tényállásait részletesebben kifejteni.

Szlavkovits Rita

Mióta bűntett az állatkínzás?


Az állatkínzás 2004 óta számít bűncselekménynek. 2003-ban verte ki a biztosítékot, amikor biztonsági őrök brutális módon agyonvertek egy kutyát. Állatvédők ezt követően gyűjtöttek össze több százezer aláírást a szigorítás érdekében. Ekkor csak abban az esetben volt bűncselekmény az állatkínzás, ha az a közrendet, illetve a közbiztonságot veszélyeztette, magyarul a társadalom szempontjából határozták meg, nem pedig az esetlegesen bántalmazást, kínzást elszenvedő állat szempontjából. A 2012-ben módosított, 2013. január 1-jétől hatályos törvény már magára az állatra vonatkozóan állapítja meg a kínzást. Magyarul az számít, hogy megállapítható-e az állat szenvedése, életének veszélyeztetése, nem pedig az, hogy ez bennünket mennyire ráz meg.

– Az idős néninek fogalma sem volt, hogy ezzel bűncselekményt követ el – magyarázza a hasonló ügyekben igazságügyi szakértőként eljáró [namelink name="Deim Zoltán"]. – Ez nem enyhítheti a kiszabott büntetést, de az, hogy soha még egy szabálysértése sem volt, az igen. Az eddigi ítéletekből kiindulva egy-két év felfüggesztett börtönt is kaphat a 77 éves asszony.


A nő – ahogy lapunknak elmondta – azt tanulta, hogy ha hasznot nem hajt valaki, akkor másnak kárára se legyen. A derekegyházi asszony a „rossz" kutyáját felakasztotta, jól el is verte, de a „jó" kutyát, ahogy munkatársunknak meg is mutatta, jól tartja. Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő szerint a különös kegyetlenség megállapítható a szóban forgó esetben.


Az állatorvos járja az országot mint az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület egyik tagja. – Évente ezerkétszáz feljelentésből négyszáz végződik a bíróságon, ennek nagyjából felében elmarasztaló ítélet születik. Elképesztő esetek vannak, talán célszerű is volna, ha bizonyos tényállásokat sokkal részletesebben kifejtene a jogalkotó, hogy sokkal több szempont szerint dönthessenek a bíróságok.

Határeset?

– Volt egy eset – meséli az egyik Tolna megyei ügyet Deim Zoltán –, amikor a kertbe berontó harci kutyától védte egy apa a gyermekét, eközben gereblyével ellátta a baját az ebnek, amelynek szilánkosra törte a koponyáját. A kutya megvakult, de több operációt követően túlélte az esetet. Az apát bíróság elé állították, sokáig nézett szembe a börtön lehetőségével, végül megszüntették ellene az eljárást. Többnyire a hasonló esetekben ugyan börtönt szabnak ki a vádlottakra, de azt néhány évre felfüggesztik, mégis priusznak számít. A fenti esetben a férfinak kellett bizonyítania, hogy vészhelyzet volt, és azt, hogy azzal arányosan védekezett.

 

Deim Zoltán. Fotó: Török János

Deim Zoltán. Fotó: Török János

Deim Zoltán szerint ez az eset is arra mutat rá, hogy szükség lenne a törvény bizonyos passzusainak részletesebb kifejtésére, például az önvédelem tényállás részletezésére. Most egyelőre annyi áll a törvényben, hogy veszélyes támadás elhárítása indok lehet egy állat életének veszélyeztetésére, kioltására.

Állatkínzás az is, ha az élő halat a csomagtartóba teszik

Horgászokat is állítottak bíróság elé azért, mert nem kábították el a kifogott halat, mielőtt a nejlonba gyömöszölték azzal, hogy otthon halászlevet főznek belőle. Igaz, nem a maradandó károsodást okozó szárazon és élve való szállítás miatt kerültek a horgászok pácba, hanem a megengedettnél nagyobb mennyiségű hal kifogása miatt akadtak fenn a rostán a halőr szúrópróbaszerű ellenőrzésekor. Ilyenkor hívják a rendőrt, felvételek készülnek, amelyekből kitűnik, ha a kifogott halat nem kábították el. A szakértő szerint ezekben az esetekben is többnyire felfüggesztett büntetést kérnek az ügyészek, ami Deim Zoltán tapasztalata szerint visszatartó hatású lehet a bírósági procedúra miatt.

Mire számíthat, aki nem kíméli az állatokat

A jelenleg hatályos törvény két év szabadságvesztést helyez kilátásba azok számára, akik úgy bánnak az állatokkal, hogy azzal maradandó egészségkárosodást okoznak, illetve pusztulásukat idézik elő. Persze vannak a törvényben engedmények, például ha nevelési célzattal, idomítás okán, alaposan megindokolható módon okoznak fájdalmat egy állatnak, no és persze szintén indokoltan gazdasági célzattal tartott állatok esetén is előfordulhatnak elfogadható érvek.


Visszatérve a derekegyházi néni esetére, ott majd a bíróság mérlegeli, hogy az, amit az asszony tanult, hogy a kártékonyt el kell pusztítani, mennyire állja meg a helyét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!