Mitől büdös a Tisza felhőszakadás után?

Ha leszakad az ég

Felhőszakadás idején viszont nem lehet az összes bejövő vizet ráengedni a tisztítóra, mert kimosná azokat a baktériumokat, amelyek a munka java részét végzik. A szegedi tisztítóművet naponta 60 ezer köbméter szennyvíz befogadására méretezték. Most a szegedi, valamint a tiszaszigeti, kübekházi, deszki, újszentiváni szennyvíz együtt naponta 37 ezer és 47 ezer köbméter közötti mennyiséget tesz ki. A nyár végi felhőszakadás idején egy nap 310 ezer köbméternyi lé zúdult be a két, egyenként kétméteres átmérőjű fővezetéken. Ami befolyik, egy küszöbbel ellátott „osztóműtárgyba" jut. Onnan, ha nagy mennyiségű a csapadék, az ötszörösen hígított rész megy a Tiszába, az ennél sűrűbb a szokott úton tovább, a telepen. Erről már írtunk. A cikkben egy horgász azt nyilatkozta, nem csak eső után tapasztalt ilyet. A Szegedi Vízmű azért hívott meg minket, hogy megmutassa: olyan állapot sohasem fordulhat elő – így épült a tisztító –, hogy a folyónak ártsanak. Aznap is vizsgálták a Tiszába így engedett vizet, és minden paraméterben megfelelt az előírásoknak a nagy hígítás miatt.
 

Azt hiszik, itt a világvége

Istókovics Zoltán vezérigazgató, Bodor Dezső műszaki igazgató és Révész János üzemvezető bemutatta, merre folyik, min megy keresztül a szennyvíz – amely sehol sem fekete. Előbb leszűrik belőle a „rácsszemetet", a mechanikai tisztítóban leülepítik a homokot, a zsír felúszik, leválasztódik. A biológiai tisztítóba másodpercenként 1,4 köbméter víz jut. Különböző medencéken át folyik, az egyik felszín bugyog, sistereg a belefújt levegőbuborékoktól, a másik mozdulatlan. Ezekben zajlik a szerves anyagok, a foszfor- és nitrogéntartalmú vegyületek kiválasztása. Ezt végzi az élő baktériumokkal telített iszap. Úgy lehet elképzelni, mint az ember bélrendszerében működő tenyészetet. Egy részét manipulálják: amikor elvonják tőlük a levegőt, stresszelnek, úgy érzik, itt a világvége, és elkezdik feltölteni a szervezetüket tápanyaggal, foszfáttal, ez a biológiai foszforeltávolítás. Ahogy visszakapják a levegőt, virulnak. Állapotukat biológus vizsgálja.

A megtisztított vízhez, ha szükséges, vas-kloridot vagy alumínium-szulfátot adagolnak még, amely megköti a még le nem bontott foszfort, és leülepíti. Van még egy UV-fertőtlenítő is. A telepen büdöset csak egy épületben, a befolyóvezetéknél éreztünk. Bodor Dezső mondta, a visegrádi országok mérnökeinek találkozóján állófogadást is rendeztek a főépületben, és akadt résztvevő, aki morbidnak tartotta az ötletet – aztán csodálkozott.
 

 

Elkobzott italok

A telep fogad csatornaiszapot, szippantott szennyvizet, élelmiszeripari melléktermékeket, tejipari savót, és itt végzik a határon elkobzott szeszes italok kezelését is. A fölös iszapból és ezekből a melléktermékekből a rothasztókban biogáz keletkezik. A biogázból villamos energiát termelnek, ez a telep energiaigényének több mint hatvan százalékát fedezi. A biogázzal fűtenek is.

A kibocsátott vizet a hatóság által jóváhagyott önellenőrző rendszer vizsgálja naponta többször, a folyamat több pontján, automatikusan, a kibocsátásnál is. Az eredmény több évre visszamenőleg dokumentált. Emellett a labor is ellenőrzi a vizet, és a hatóság is vizsgál időnként. Az alap, hogy a törvénynek mindig megfelel a kiengedett víz, de inkább kevesebb benne a káros anyag, mint a folyóban. Amikor a telepet tervezték, számítottak arra, hogy a törvény szigorodni fog. Olyan határértékeket állítottak be, mintha nem folyónál, hanem a Balaton mellett állna a tisztító. Foszfor szempontjából például 10 milligramm literenként a határérték, a telepet 1 milligrammra tervezték, most az átlagos kibocsátás 0,2–0,5 milligramm között változik.