Nagy a kereslet a bérmikulás iránt

– Tessék, itt a Mikulás telefonja! Adjam a Télapót? – szólt bele a telefonba tegnap délelőtt Csenki József felesége.

A házaspárt öt éve lehet bérbe venni Mikuláskor: negyedórás műsoruk alatt Csenki József Télapóként, felesége krampuszként, nagyobbik fiúk bohócként varázsolja el a megrendelők csemetéit. Mindezért ezerkétszáz forintot kérnek el. – Már szombaton három helyre kellett mennünk. Szerdán és csütörtökön reggel 9-től este fél 10-ig vagyunk betáblázva – beszélt a civilként villanyszerelőként dolgozó férfi. Azt is elmondta, hogy eredeti szakmáját ilyenkor csak délelőtt gyakorolja. Mert hát hogy is nézne ki egy Télapó kikandikáló csavarhúzóval a zsebében? Azt is mondta, egyetért azzal, hogy csak felkészült bérapók szórakoztassák a piciket.

– Volt olyan, hogy egy gyerek megkérdezte: meghúzhatom a szakálladat? Ha erre a Mikulás nem tud azonnal frappánsan reagálni, a leeső szakáll és paróka azonnal tönkreteszi a gyerekben azt az illúziót, hogy a Télapó igenis létezik.

A jelmezkölcsönzőben bérelni lehet a mikulás-ruhát. Fotó: Karnok Csaba
Évtizedes rutinnal a háta mögött bújik bele a Mikulás jelmezébe minden december elején Árpád. A vendéglátósként dolgozó férfi 1800 forintért ad tíz-tizenöt perces műsort.

– Volt, hogy már elakadtunk a sárban. A Télapót a megye legeldugottabb pontjaira is hívják, s nem repülő szánnal, hanem autóval érkezem a gyerekekhez.

Ha magunk akarunk a Télapó bőrébe bújni: a jelmezkölcsönzőkben Mikulás-, krampusz-, angyal- és hópiheruhát is bérelhetünk. A Szent Ferenc utcaiban hét Télapó-szett van raktáron: az ünnepekre néhány óra kivételével már mindet lefoglalták. A Télapó-jelmezhez nemcsak a ruha és fehér műhaj, hanem bot, puttony és szemüveg is jár. A bérlés ára egy órára három, két órára ötezer forintba kerül. Egy egész napra azonban 12 ezer forintért lehetünk Télapók.

Miklós püspök legendája

A Mikulás-napi szokás eredete a III. századig vezethető vissza. Krisztus után 245-ben, a mai Törökország területén egy jómódú család sarjaként látta meg a napvilágot a későbbi Szent Miklós. Egy járvány miatt már kisgyerekként elvesztette szüleit. A családi vagyonnal az érsek nagybátyjához költözött: ennek hatására választotta a papi hivatást. Élete folyamán megszámlálhatatlan jó cselekedetet hajtott végre. A püspök vagyonának jelentős részét az ország népének étkeztetésére fordította. Később a tengerészek védőszentjévé választották. Egész életét a szeretet, a gyerekekkel való törődés jellemezte. Hosszú éveken keresztül, neve napjának előestéjén a gyerekeket különféle édességekkel ajándékozta meg. Legendáját a legtöbb országban őrzik.

Százhetven centi felett

Ha a Mikulás rózsaszínre fakult köpenye alól farmernadrág és fekete edzőcipő villan ki, az enyhén szólva is illúzióromboló. A Magyar Mikulás Szövetség alapítóinak mostanra lett tele a puttonya a kóklerekkel, s kijelentették: legyen bejegyzett és védjeggyel védett szakma a télapóság is. Céljuk: minden hivatásszerűen dolgozó Mikulás számára olyan képzési rendszert szeretnének létrehozni, amelyben gyermekpszichológusok, színészek és drámapedagógusok foglalkoznak a jövő Mikulásaival. A képzésen való részvétel feltétele: az illető magasabb legyen 170 centinél, töltse be legalább a huszonötödik életévét – és a hangja ne legyen magas.