2010.05.20. 23:23

Nem élnek meg a sommelier-k

Szeged - Magyarországon nincs akkreditált sommelier-képzés, így a borpincéreké nem elfogadott szakma. Szegeden jelenleg egyetlen étterem sem alkalmaz ilyen munkaerőt, ezért aki karriert szeretne befutni, a fővárosba vagy külföldre megy. Így tett a szegedi Mizsik Attila és Pálinkás Gábor is, akikkel a XVI. Szegedi Borfesztiválon beszélgettünk.

Bobkó Anna

A szegedi Mizsik Attila és Pálinkás Gábor példáját nézve igen csábító a sommelier szakma: mindkét fiatalember ennek köszönhetően utazta be a világot. Attila az ötcsillagos óceánjárókon 88 országban fordult meg, mielőtt váltott. (Ma már nem ezzel keresi a kenyerét.) Gábor egy amerikai luxushajón kínálja a borokat a Karib-tengeren. Pályájuk azonban valószínűleg máshogy alakult volna, ha – miután megszerezték a szakma alapjait –, itthon maradnak.

– A budapesti éttermek többségében már alkalmaznak borpincéreket, Szegeden azonban egyetlen vendéglátóhely sem engedheti meg magának – hallottuk Attilától, aki elmondta: Magyarországon nem akkreditált a sommelier-képzés, vagyis a borpincéreké nálunk nem elfogadott szakma – tanfolyamon oktatják, amelyet bárki elvégezhet. Néhány évvel ezelőtt maga is sommelier-sulit alapított Szegeden, ahol nem a szakmabelieknek, hanem borkedvelő „civileknek" tartott előadásokat.

– Sajnos kevés olyan ember él Szegeden, akit nemcsak a magyarországi borok érdekelnek, hanem az is, hogy a nagyvilágban mi terem – indokolta Attila, néhány kurzus után miért zárta be a vállalkozást. Szerinte Magyarországon a borászok kerültek előtérbe, ami azért nem előnyös, mert egy borász a saját boráról mindig jót mond, míg egy szakmailag felkészült, értékesítéssel is foglalkozó ember őszintén beszélne róla. Az éttermekben is ezt várják el tőlük: feladatuk a vendégek informálása, a bor ajánlása és szakszerű felszolgálása.

Kifinomult ízérzék, a bor ismerete – Pálinkás ábor és Mizsik Attila szerint ez jellemzi a jó borpincért. Fotó: Karnok Csaba

Kifinomult ízérzék, a bor ismerete – Pálinkás Gábor és Mizsik Attila szerint ez jellemzi a jó borpincért.
Fotó: Karnok Csaba

– A sommelier-nek a bort a borásszal ellentétben nem a palackozás előtt kell száz százalékosan ismernie, hanem sokkal inkább a dugó eltávolítása után – összegez Attila. Ahhoz azonban, hogy valaki igazán magas szinten űzhesse ezt a szakmát, nem elég a bor ismerete. A megtanulható tudás mellett a személyes adottságok is fontosak, többek között a kifinomult ízérzék.

A sommelier-k életük végéig tanulnak. – Fizetős továbbképzéseken vehetünk részt, ahol borászok tartanak előadást. Rengeteg szakmai folyóiratot olvasunk, és az interneten is nézelődünk, de az én kedvencem a pincelátogatás – mondta mosolyogva Gábor, aki azt tervezi, hogy februártól Új-Zélandon elvégez egy egyéves bormarketing-tanfolyamot, mert később szívesen dolgozna marketingesként.

Feladata: mosolyogni

– Itthon a magyar borokat megtanulhatja a sommelier, de a világ boraira nem lesz rálátása – vallja Pálinkás Gábor. A szegedi fiatalember a főiskola elvégzése után Londonba ment nyelvet tanulni. Kezdetben egy étterem konyháján dolgozott, majd egy ismerőse, Tőzsér Róbert segített neki, hogy borpincér legyen. Jelenleg egy amerikai tengerjáró luxushajó étterme a munkahelye. – A feladatom? Mosolyogni és vicceket mesélni – mondta nevetve a fiatalember, akitől megtudtuk: amíg az angliai vendégei nem kívánták, hogy beszélgessen velük, az amerikaiak kifejezetten igénylik a barátkozást – nekik ez fontosabb, mint a szerviz.