Szeged és környéke

2009.05.10. 20:07

Nem örökmozgó, a villanyszámla nő

Szeged - Ma még csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy hőszivattyúval hűtsék és fűtsék a házukat. A talaj vagy a levegő hőjét hasznosító szerkezet anyag- és szerelési költsége ugyanis 5-7 millió forint is lehet. Igaz, a gázkészülékek sem olcsók, és igaz az is, hogy ettől kezdve nincs gázszámla, csak a villanyért kell többet fizetni.

Fekete Klára

Méregdrága a télen fűtő, nyáron hűtő hőszivattyú, mégis egyre többen gondolkodnak el a beszerelésén, amikor új házat építenek maguknak. Ma még mintegy 5-7 millióba kerülnek a berendezések és a munkálatok, attól függően, mekkora házban gondolkodik a család. A beruházás 4-8 év alatt térül meg.

– Egy bizonyos alapterület felett csaknem ugyanannyit kell kifizetni a földgáz bevezetéséért, a gázkazánért, a csövekért, a radiátorokért, a klímaberendezések bel- és kültéri egységeiért, a kéményekért, mint amennyi a hőszivattyús rendszer ára – ezt Bajkó Attila, a K&H bank szegedi fiókigazgatója bizonygatta újszegedi házában. A férfi mindent pontosan kiszámolt szakemberek segítségével, mielőtt háza leendő fűtéséről döntött. Szempont volt nála az is, hogy környezetkímélő és hosszú távra szóló megoldást válasszon – ekkor, bő egy évvel ezelőtt az energiaválságnak még híre sem volt. Először pelletfűtésre gondolt, de ahhoz „tárolót" is építenie kellett volna, hogy ne havonta fuvarozzák a biofűtőanyagot a házához.

Bajkó Attila saját házában mutatta a látszólag bonyolult rendszert működési elvét. Fotó: Karnok Csaba

Bajkó Attila saját házában mutatta a látszólag bonyolult rendszert működési elvét.
Fotó: Karnok Csaba

A bankár műszaki analfabétának vallja magát, ehhez képest nekünk, laikusoknak szakszerűn magyarázta el a rendszer működését. Megmutatta a garázsa végében álló, hűtőszekrény nagyságú gépet, továbbá a fürdéshez és fűtéshez szolgáló 2 darab különálló víztartályt. A mintegy 2 kilométer hosszú csöveket – amelyekben a fűtéshez, hűtéshez és a fürdéshez való meleg vizet keringetik – a padlóba és a falakba építették be. Ide, a garázsba egy föld alól kivezető cső hozza és adja át – hőcserélőn keresztül – a talaj melegét. (Egy egység villamos energiával 5 egység hőenergiát is elő lehet állítani, szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.)

Ezer per év

2008-ban mintegy 1000 hőszivattyút üzemeltek be Magyarországon, 2007-ben még csak 500-at. A forgalmazással foglalkozó cégek száma 150, a nagyobb kivitelezőké körülbelül 50, a piac még nem telített. Állami támogatásra is pályázhat az, aki megújuló energiaforrást használ fűtésre, információink szerint a beruházás költségeinek 5 százaléka ingyenpénz lehet.

A hőszivattyú azonban nem örökmozgó. Szakértők szerint egy ilyen ház teljes energiaigénye, fűtése, hűtése, meleg vize és villanyszámlája – utóbbiban a hőszivattyú működtetésére használt árammennyiség is benne van – akár négyzetméterenként 150 forintból is kihozható havonta. 100 négyzetméteres háznál tehát mindössze 15 ezer forintba kerül egy hónapban. Az Elmü és az Émász már biztosít külön árszabást a hőszivattyús háztartásoknak, a Démásztól viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy még vizsgálják ennek gazdasági és műszaki lehetőségeit. Jelenleg a kedvezményes „éjszakai tarifát" választhatják a hőszivattyúval rendelkezők.

A hőszivattyú alkalmazása függetlenséget jelent a gáztól, és környezetkímélő, mert az energiát nem alakítja át, csak nagy hatékonysággal szállítja felfelé a földkéregből, vagy a levegőből. Egészségügyi szempontból az sem elhanyagolható, hogy a légbefúvásos klímákhoz képest sokkal biztonságosabb hűtést szolgáltat.

Kár, hogy a beruházást a kis jövedelemből élők nem engedhetik meg maguknak, számukra marad a havi 30-40 ezer forintos fűtésszámla.

Társasház: nem éri meg

A szegedi Ököcentrum kivitelezési vezetőjétől, Baranyi Ernőtől azt kérdeztük, panelházak, társasházak átállíthatók-e hőszivattyúra. Azt mondta, igen, de megtakarítás nem lesz. Ha a háznak egy közös kazánja van, akkor könnyen megoldható a szerelés, viszont a gázszámla helyett tetemes villanyszámla keletkezik a radiátorok miatt. A hőszivattyú csak padló- és falfűtésre gazdaságos. Azt végképp nem javasolná a szakember, hogy az etázsfűtéses társasházi lakásokat alakítsák át az új rendszerre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!