2019.02.23. 10:51
New York-i múzeumpedagógiai módszerek a REÖK-ben
Különleges, interaktív módszerrel zajlanak a tárlatvezetések a REÖK-ben - közelebb hozza az alkotásokat diák- és felnőttlátogatókhoz egyaránt Csúri-Magosi Rita múzeumpedagógus és az önkéntes tárlatvezetők csapata, akikhez áprilisban csatlakozhatnak az érdeklődők. (X)
A REÖK-ben 2018 júniusában indultak el az Egyesült Államokból indult módszerrel dolgozó önkéntes tárlatvezetők foglalkozásai Csúri-Magosi Rita múzeumpedagógus vezetésével, aki a New York-i Pratt Institute képzésén is tanult. Minden kiállításon szinte naponta tartanak ezzel a módszerrel ingyenes tárlatvezetéseket a látogatóknak – ez már száznál is több foglalkozást jelent.
– Először a Szépművészeti Múzeumban kezdtem múzeumpedagógiával foglalkozni: egy angol nyelvű, önkéntes tárlatvezetői képzésen vettem részt – mesélte Csúri-Magosi Rita. – Ezt angolul „docent program"-nek hívják: maga a „docent" szó itt a kiállítást ismerő, róla tudással rendelkező személyt jelenti. Ha rövidebben kellene kifejezni, akkor leginkább a moderátor szó jut eszembe, vagy a mediátor: mediátor az emberek és a műalkotások között. Olyan, mintha ezek a művek a barátaink lennének, és bemutatjuk nekik a látogatókat.
Nem ez a mediátortípus jut alapvetően eszünkbe a tárlatvezető szóról, sokkal inkább a tanító szerep: ezzel kezdetben Rita is így volt. – Eleinte úgy gondoltam, hogy csak előadni tanítanak meg – ez a REÖK-ben is használt módszer viszont arra épül, hogy kérdeznünk kell. Külön órák szóltak arról, hogy milyen jellegű kérdéseket miért és hogyan tegyünk fel. Ezek mind arra irányultak, hogy mit látunk, ezt hogyan értelmezzük: kérdezni kell a látogatóktól, a válaszaik alapján kell moderálni a beszélgetést.
Több mint száz foglalkozást tartottak már a Reök-palotában az új módszerrel. Fotó: Dusha Béla
Nagyon stabil és széles körű tudást igényel a „mediátor-tárlatvezetőtől" ez a módszer: bele kell tudniuk szőni az információkat a beszélgetés természetesen alakuló szövetébe. Épp emiatt tud az iskolás csoportoknak is izgalmas tapasztalattá válni a foglalkozás – tudást és valódi élményt kapnak egyszerre.
– A legnagyobb kihívás „eljutni" a látogatóhoz – árulta el Rita. – Rá kell érezni, hogy ha egy csoport inkább passzívabb, befogadói nézőpontot kívánna felvenni, akkor többet kell beszélnie a tárlatvezetőnek. De ha kicsit is nyitottabbak – minél kisebb a csoport, ez annál inkább jellemző –, remek beszélgetések szoktak kialakulni. Úgy érzem, alapvetően tetszik az embereknek, hogy elmondhatják a gondolataikat. Amint rájönnek, hogy itt nincs jó vagy rossz válasz, hiszen nem lexikális adatokra kérdezünk rá, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy ők mit látnak a képen, sokszor megnyílnak. A visszatérő vendégek pedig ismerik és élvezik ezt a lehetőséget.
Aki szeretné a múzeumpedagógia új oldalát is megismerni, és csatlakozni a REÖK áprilisban induló önkéntes tárlatvezetői programjához, a [email protected] e-mail-címen jelentkezhet Csúri-Magosi Ritánál.
(X)
