Szeged és környéke

2019.05.28. 16:23

Norvég ács dolgozott Szeged újjáépítésén a nagy árvíz után - Gregersen Gudbrand alakította a város arculatát

Csongrád megye - Gregersen Gudbrand norvég ácsmester csak addig akart nálunk maradni, amíg megkeresi poggyászként feladott ruháinak az árát, ám több évtized lett belőle. Budapesti pályaudvarok és Szeged városa is őrzi az építőipari vállalkozó keze nyomát.

Karnok Csaba

Kapocs a két ország között


Feleségével 12 gyermeket neveltek fel, s bár sosem tanult meg tökéletesen magyarul, választott hazáját nagyon szerette. Sokat tett a Magyarország és Norvégia közötti kapcsolat erősítéséért, a norvég eredet, kultúra és nyelv mindvégig meghatározta a család mindennapjait. A „másik haza" rendszeres meglátogatása alapvető szükséglet volt Gregersen Gudbrand számára.

A CSMKIK Kommunikációs és Reklámklubja a jövő kutatása mellett igyekszik a múlt kiemelkedő személyiségeitől is tanulni. Ez történt hétfőn, amikor az Újszegedi Református Egyházközség Lelkészi Hivatalába várták az érdeklődő vállalkozókat. Ha az osztrák vasutasok nem lopják el egy fiatal norvég poggyászát, ma máshogy nézne ki az Országház, a Keleti és a Nyugati pályaudvar és Szeged belvárosa is. A 23 éves Gregersen Gudbrand jól fizető építőipari munkák reményében érkezett Közép-Európába, de 1847 tavaszán vasúton feladott csomagjait ellopták. Az elkeseredett fiatalember nem mehetett tovább Münchenbe, s amikor hallott a pest-budai építkezésekről, úgy döntött, ott annyi pénzt keres, amiből újra felruházkodhat.


Az ácsmester idővel jelentős szerephez jutott a hazai vasúthálózat kialakításában úgy, hogy neve mindvégig tiszta maradt a vasúti panamáktól hangos 1860-as és 1870-es évtizedekben. Amikor a már megnyílt Pest–Szeged vonalat Temesvár felé bővítették, a szegedi vasúti híd alapozási munkáit ő vállalta – műszaki csodának számított az először alkalmazott levegőnyomásos technológia. Ez mellett a közúti híd földmunkáit is rábízták.

Gönczi Ambrus: A város sokat köszönhet a norvég építőmesternek. Fotó: Karnok Csaba

Gönczi Ambrus: A város sokat köszönhet a norvég építőmesternek. Fotó: Karnok Csaba

Sokat tett Szeged felemelkedésért, kevesen tudják, hogy a norvég ács a város árvíz utáni újjáépítéséért magyar nemesi címet nyert. Ennek a családregénybe illő munkásságnak szegedi vonatkozásait Gönczi Ambrus ferencvárosi helytörténész mutatta be a reklámklubban. A város feltöltésének nagy részét a norvég iparos irányította, szerepe volt a körtöltés építésében és a körutak kialakításában is.


Megtudtuk, amikor megbízták a református templom építésével, az iparos a mély fekvésű terület 2 méteres feltöltését a saját költségén végeztette el. Pontos és alapos munkájával járult hozzá ahhoz, hogy a szegediek által csak kakasosként emlegetett Tisza Lajos körúti templom határidőre, 1884 májusára elkészüljön. Felszentelésén a korabeli híradások szerint annyi ember jelent meg, hogy „ezernyien" még a templomba sem jutottak be.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!