Novellák leírásából találtak rá Tömörkényék 200 éves tanyájára

A tanya az író anyjának hozománya volt, de 1880-ban kicsúszott a kezükből Tömörkény apjának egy rosszul vállalt kezessége miatt. Így került az épületegyüttes egy kisteleki kereskedőhöz, akinek fia Kisteleki Ede újságíró volt, aki később Tömörkénnyel együtt dolgozott a Szegedi Naplónál. Ők 1900-ig voltak a tanya birtokosai.

– Álmomban nem gondoltam volna, hogy sikerül megtalálnom a Tömörkény család egykori tanyáját Balástya külterületén. De sikerült – mondta Bősze István.

Az okleveles mezőgazdasági mérnök gyerekkorát a faluban töltötte, ahol később tanyát vásárolt, esténként pedig Tömörkény István novelláit olvasgatta.

– A Régi dolgok című 1905-ös művében érdekes és értékes leírásokat találtam családja hajdani balástyai tanyájáról – mondta. Elhatároztam, hogy ez alapján megpróbálom megkeresni a helyet, de nem fűztem nagy reményeket hozzá, hiszen a tanya 1860 és 1880 között volt a Tömörkény család birtokában. Az 1800-as évek elején épülhetett, így legalább kétszáz éves épületről van szó. A földhivatalban már nem voltak meg az akkori hivatalos iratok, de a Móra Ferenc Múzeumtól sikerült korabeli térképeket kapnom – magyarázta [namelink name="Bősze István"].

Ennek birtokában pattant fel kerékpárjára, és hatórás tekerés után talált egy napsugaras oromzatú, kis dombon álló gazdaházat, amire teljes mértékben ráillett a Tömörkény-novellában közölt leírás. – Az egyik környékbelitől megtudtam, hogy a közelben volt a Meszes- és az Ábrahám-tanya is, amiket az író szintén említett írásaiban. Ekkor már biztos voltam abban, hogy az egykori Tömörkény-tanyát találtam meg. A sok épületből mára csak a gazdaépület maradt meg – mesélte. A helyszínen járt Bősze István meghívására [namelink name="Juhász Antal"] néprajzkutató is, aki szintén megerősítette, hogy a 160 négyzetméteres pincével rendelkező épület valaha a Tömörkény család birtokában volt.  

– Százhúsz évig a tanya környékén és Balástyán senki se tudta, hogy kié volt korábban. Ráférne egy alapos felújítás, de nem lenne szabad lebontani. A pincerendszer szilárd alapot biztosít neki, és ebben a környezetben kellene megtartani az utókornak – mondta Bősze István. A Tömörkény tanyán és környékén sokszor megfordult Rózsa Sándor hírhedt betyárvezér is, akiről Tömörkény a Rózsa Sándor nálunk című művében ír.

– Jelenleg annyit tehetünk, hogy felvesszük a helyi értéktárba az épületet – mondta [namelink name="Ujvári László"] balástyai polgármester. – Ha megvesszük, fenntartási kötelezettségünk lesz rá, ennek és a felújításnak nem látom most az anyagi forrását, de keressük a megoldásokat – mondta a faluvezető. Mások figyelmét is felkeltette a történelmi jelentőségű épület.

– Érdekel a tanya, de hogy konkrétan mi a tervem vele, azt egyelőre nem árulhatom el. A következő testületi ülésen napirenden szerepel majd a téma. Ez egy bontásra váró épület, amit a helyszínen megmenteni nem lehet – mondta [namelink name="Toroczkai László"] ásotthalmi polgármester. Információink szerint már ajánlatot is tett az épületre jelenlegi tulajdonosánál. Bősze István azonban nem szeretné, ha a tanyát lebontanák, és köveiből máshol építenének fel egy épületet. – Nem azért találtam meg, hogy kufárkodás tárgya legyen – mondta.