Nyolcvanöt éve hódít a szegedi szabadtéri

[namelink name="Hont Ferenc"] a Délmagyarországban 1927-ben megjelent cikkében vetette fel, hogy európai mintára nyaranta Szegeden is szabadtéri előadásokat kellene szervezni. Az ötletre [namelink name="Klebelsberg Kunó"] kultuszminiszter is felfigyelt, 1929-ben a Pesti Naplóban saját ötleteként vetette fel. Vita bontakozott ki, hogy az épülő Dóm tér alkalmas helyszín lehet-e. [namelink name="Hevesi Sándor"], a Nemzeti Színház igazgatója úgy vélte, világítási és gazdasági problémák miatt nem érdemes itt előadásokat rendezni.

A fesztivál 1931-es plakátja.

A szegediek [namelink name="Németh Antal"], a városi színház rendezője mellé álltak, aki konkrét megoldási javaslatokkal cáfolta meg kollégája állításait. 1931 nyarán rendezték meg az első előadást: a Nemzeti Színház Voinovich Géza Magyar passióját mutatta be Hevesi Sándor rendezésében, Jézus szerepében Lehotay Árpáddal. A katonaság segítségével 3 nap alatt építették fel a 3232 fős tribünt.

Mascagni vezényelte a Parasztbecsületet

Hont Ferenc Az ember tragédiáját szerette volna bemutatni, de 1932-ben nem rendeztek előadást a Dóm téren. A többség Madách művét akarta látni, az egyház viszont nem járult hozzá a mű bemutatásához. A sajtó és [namelink name="Svoy Kálmán"] altábornagy is Hont mellé állt, így végül 1933 nyarán a 2500 ülőhelyes és 2000 állóhelyes nézőtér előtt mégis bemutathatták a Tragédiát, amit a következő nyáron újra színre vittek, de már [namelink name="Bánffy Miklós"] és [namelink name="Oláh Gusztáv"] rendezésében. Lucifert csúfondáros cinizmussal [namelink name="Csortos Gyula"] keltette életre. Vezető angol és amerikai lapok is beszámoltak a fesztiválról, amelyen részt vett az osztrák kancellár is. 1935-ben műsorra tűzték [namelink name="Hubay Jenő"] darabját, A cremonai hegedűst Tolnay Klárival, és a Parasztbecsületet is, amit a milánói Scala sztárjaival maga a komponista, [namelink name="Pietro Mascagni"] vezényelt.

1936-ra olyan népszerűvé vált a fesztivál, hogy hétezer fős nézőteret építettek, és a Tragédia mellett [namelink name="Herczeg Ferenc"] Bizáncát és [namelink name="Palló Imre"] főszereplésével [namelink name="Kacsóh Pongrác"] János vitézét is bemutatták. 1937-ben a Fekete Mária című költői játékot tűzték műsorra, amely az alsóvárosi templom kegyhelyéhez kötődött. Az első korszak legsikeresebb évada az 1938-as volt: a Háry Jánost, az István király népét, valamint [namelink name="Gina Cigna"] főszereplésével Puccini Turandotját láthatta az ország minden tájáról idesereglő közönség. Kodály három nagy művét is előadták azon a koncerten, amelyen a komponista dirigált. A színvonalas programnak súlyos ára volt: kétszázezer pengős deficitet könyvelhetett el a város. 1939 nyarán [namelink name="Nádasdy Kálmán"] rendezésében mutatták be az Aidát a bécsi Staatsoper magyar szopránsztárjával, Németh Máriával, aki hatalmas sikert aratott, majd Turandotként is bemutatkozott. [namelink name="Fricsay Ferenc"] dirigálásával szimfonikus koncertet is tartottak. A fellendülő turizmus ellenére a háború miatt abbamaradt a fesztivál, 20 éves csönd következett a Dóm téren.

Simándy, Sárdy, Gobbi, Házy Erzsébet

[namelink name="Vaszy Viktor"] és [namelink name="Major Tamás"] is támogatta az újraindulást. 1959. július 25-én csendült fel először a fesztiválszignál, amit Vaszy komponált. A [namelink name="Mikó András"] rendezte Hunyadi Lászlóval – a címszerepet [namelink name="Simándy József "]énekelte – újjászületett a fesztivál. Játszották a János vitézt Sárdy Jánossal, Házy Erzsébettel, Gobbi Hildával, a Budai Nagy Antal című Kós Károly- drámát [namelink name="Bessenyei Ferenc"] címszereplésével, aki a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze lett a Dóm téren. A közel hétezresre növelt tribünön a rekordnyarakon 111 ezer néző is megfordult. 1960-tól a Lucifert is alakító [namelink name="Major Tamás"] rendezésében Básti Lajossal és Lukács Margittal láthatta a közönség Az ember tragédiáját, amit rendre a legnagyobb színészekkel vittek színre. 1961-ben tűzték műsorra először a Bánk bánt, amelynek címszerepét Simándy József sokszor énekelte itt, „Szegeden lettem igazán Bánk bán" – nyilatkozta. A 60-as évek legnagyobb sikerei közé tartozott Verdi Aidája az amerikai Margaret Tynes címszereplésével, és Melis Györggyel a Háry János – ezeket két szezonban is játszották.

Tokody Ilona (Desdemona) és Gianfranco Checcele (Otello) a Verdi-opera előadásán.

Ruttkai, Latinovits, Sinkovits, Bessenyei

1970-ben a Parasztbecsület és a Bajazzók mellett Euripidész Trójai nők című tragédiája keltett figyelmet[namelink name=" Ruttkai Éva"] és [namelink name="Latinovits Zoltán"] főszereplésével. 1971-ben [namelink name="Farkas Ferenc"] vezényelte a Csínom Palkó című daljátékát, amire [namelink name="Bessenyei Ferenc"] főszereplésével majd 26 ezer néző volt kíváncsi. A következő nyáron Erkel Hunyadija mellett a bolognaiak vendégjátékaként Verdi Otellóját is láthatta a közönség. A később világhírűvé lett [namelink name="Maria Chiara"] énekelte Desdemonát. A nyár slágere A cigánybáró volt [namelink name="Házy Erzsébet"] és [namelink name="Palcsó Sándor"] főszereplésével. Máig emlegetik [namelink name="Vámos László"] Rómeó és Júliáját a két tehetséges főiskolással, Kútvölgyi Erzsébettel és Kalocsay Miklóssal. Az 1973-as fesztivál Madách Mózesével indult Sinkovits Imrével a címszerepben, és három operát is láthatott a közönség: a Porgy és Besst, az Igor herceget és a Normát. 1975-ben [namelink name="Szinetár Miklós"] rendezésében először került színre a Fidelio, mégpedig Simándyval. [namelink name="Huszti Péter"] Peer Gynt, [namelink name="Psota Irén"] Aase szerepében nyújtott emlékezetes alakítást. A következő nyáron nagy vitát gerjesztett a „farmernadrágos" Tragédia Szinetár és [namelink name="Félix László "]rendezésében [namelink name="Hegedűs D. Géza"], [namelink name="Bánsági Ildikó"] és [namelink name="Lukács Sándor"] főszereplésével.

Vámos László 1977-ben sztárszereposztással, Bessenyeivel, Psotával, Mensárossal állította színpadra a Lear királyt. [namelink name="Gregor József"] Zsupán Kálmánt énekelte nagy sikerrel. Simándy az 1978-as Hunyadi Lászlóban lépett fel utoljára itt – ugyanazon a nyáron Katona Bánk bánját is bemutatták Bessenyeivel. A következő szezonban énekelt itt először [namelink name="Tokody Ilona"], aki Ilosfalvy Róberttel A végzet hatalmában mutatkozott be [namelink name="Pál Tamás"] vezényletével.

Prózai ősbemutató volt a 80-as évek első előadása: [namelink name="Páskándi Géza"] történelmi drámájával, a Kálmán királlyal debütált a Dóm téren [namelink name="Ruszt József"]. Gregor József nagy sikert aratott Falstaffként.[namelink name=" Csemer Géza"] és [namelink name="Szakcsi Lakatos Béla"] Piros karavánja az Operettszínház csapatával került színpadra. 1981-ben [namelink name="Jevgenyij Nyesztyerenko"] fellépése sem volt elegendő ahhoz, hogy telt házasak legyenek az [namelink name="Ivan Szuszanyin"] előadásai. Nagy siker volt [namelink name="Seregi László"] balettprodukciója, a Spartacus. A következő nyáron A trubadúr, a friss Háry számított újdonságnak. 1983-ban a Tragédiát Vámos László Bubik Istvánnal, Tóth Évával és Balkay Gézával vitte színpadra. [namelink name="Kelen Péter "] mutatkozott be Hunyadi Lászlóként. 1984-ben minden korábbi rekordot megdöntve 46 ezer néző váltott jegyet [namelink name="Szörényi Levente"] és [namelink name="Bródy János"] rockoperája, az István, a király hét előadására. Vikidál Gyuláékat forrón ünnepelte a publikum – ezzel új korszak kezdődött a Dóm téren. A következő nyárra János, a vitéz címmel Victor Máté rockosította Kacsóh daljátékát. 1986-ban magyarországi bemutatóként tűzték műsorra Szikora János rendezésében a Jézus Krisztus Szupersztárt. A Rockszínház csapata Gregorral, Vikidállal és Deák Bill Gyulával kiegészülve hatalmas sikert aratott. 1987-ben Szinetár rendezésében A nyomorultak musicalváltozata volt a sláger. A következő nyáron a Báthory Erzsébetről szóló musicalt, A bestiát ősbemutatóként vitte színre a Rockszínház. „Tartsák fenn ezt a fesztivált mindenáron!" – üzente [namelink name="Novák Ferenc"], a Csíksomlyói passió koreográfusa.

 Miss Saigon, Elisabeth

A rendszerváltás utáni első fesztivál stílszerűen a Hunyadi Lászlóval indult, és [namelink name="Göncz Árpád"] köztársasági elnök nyitotta meg. A szúzai menyegző premierjére eljött a szerző, [namelink name="Sütő András"] is. A darabot Bessenyei és Sinkovits főszereplésével Ruszt József rendezte. Visszatért az István, a király is. A következő nyáron [namelink name=" Tolcsvay László"] új rockoperája, a Mária evangéliuma és a Macskák volt a sláger. 1992 nyarán Méhes Lászlóval és Haumann Péterrel mutatták be a La Mancha lovagját. Debütált [namelink name="Csikós Attila"] Carmen-díszlete, ami később bejárta Európát. Az amerikai fekete bőrű énekesnő, [namelink name="Gail Gilmore"] alakította a címszerepet, Don José az olasz sztártenor, Mario Malagnini volt. A következő nyáron mindketten visszatértek az Aidára, amelynek bemutatóját Misura Zsuzsának kellett beugrással megmentenie. [namelink name="Imre Zoltán"] a Szegedi Balett csapatával mutatta be a Szent Antal megkísértését.  1994 nyarára új, mobil, 3913 ülőhelyes nézőteret kapott a szabadtéri. A város 240 millió forintos beruházással varázsolta újjá a Dóm teret. [namelink name="Molnár András"] címszereplésével Erkel Bánk bánja volt az első produkció az új nézőtér előtt. Nagy sikert aratott az Otello is Gianfranco Checcele és Tokody Ilona főszereplésével. Az igazi szenzáció mégis a Schönberg-musical, a Miss Saigon volt, amit[namelink name=" Kerényi Miklós Gábor"] a színpadról felszálló helikopterrel mutatott be. A következő nyáron újabb 6 előadást tartottak belőle, műsorra tűzték a Valahol Európában musicalváltozatát Haumann Péterrel, A trubadúrt pedig Tokody Ilonáékkal. 1996-ban az új szenzáció [namelink name="Sylvester Lévay"] musicalje, az Elisabeth lett.[namelink name=" Szikora János"] Cserhalmi Györggyel mutatta be a következő nyáron a Cyranót. A kiátkozott ősbemutatójával elkezdődött a Szörényi-korszak. 1998 emlékezetes bemutatója Kaszás Attilával a Háry. 1999-ben az Atilla – Isten kardja című Szörényi-darabbal nyitott a fesztivál, A cigánybáró, a Hoffmann meséi után a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról következett.

Cura, Caballé, Morricone

A 2000-es programsorozat az István, a királlyal indult, [namelink name="Cserháti Zsuzsa"] koncertjét végigtombolták a nézők. A legnagyobb sikert a West Side Story aratta, a Tragédia 17 év szünet után tért vissza [namelink name="Korognai Károly"] rendezésében. 2001-ben az Evita után a nyár szenzációja [namelink name="José Cura"] koncertje volt. [namelink name="Polgár László"] és [namelink name="Komlósi Ildikó"] főszereplésével játszották A kékszakállú herceg várát, A fából faragott királyfit [namelink name="Juronics Tamás"] koreográfiájával mutatta be a Szegedi Kortárs Balett.

Ennio Morricone a Dóm téren.

A Szörényi-trilógia mindhárom része színpadra került. 2002-ben Shakespeare III. Richárdjával nyitott a fesztivál, az aktuális politikai felhangoktól sem mentes előadást [namelink name="Valló Péter"] rendezte, a címszerepet [namelink name="Kulka János"] alakította. Népszerű volt [namelink name="Fenyő Miklós"] Made in Hungária című musicalje, a különlegesség az a koncert volt, amelyen [namelink name="Ennio Morricone"] dirigálta világslágerré lett filmzenéit. 2003 nyarán az Aida premierjét elmosta az eső, a címszerepet alakító [namelink name="Sümegi Eszter"] az esőnapon kárpótolta a közönséget. Eljött Szegedre a katalán díva, az akkor 73 éves [namelink name="Montserrat Caballé"], aki Kiss B. Atillával adott koncertet. 2004-ben egyszerre ünnepelte a város az árvíz utáni újjáépítés 125. évfordulóját és az ország uniós csatlakozását. A Szegedi Kortárs Balett tüzes-vizes produkciójával, az Új világgal indult az évad, [namelink name="Kesselyák Gergely"] jegyezte a Nabuccót. 2005-ben a néptáncfesztivál gálájával, a Boldogasszony vendégséggel nyitottak. Alföldi Róbert rendezésében sztárszereposztással tarolt a Csárdáskirálynő. Az Operettszínház Rómeó és Júliája is bombasiker volt.

Caballétól a szimfonikus zenekar muzsikusai is autogramot kértek.

Gérard Depardieu, Katarina Witt

A fesztivál 75 éves jubileumán a legnagyobb érdeklődés az új musical, a Rudolf iránt volt. A Marton Évával, Tokody Ilonával, Kiss B. Atillával színre vitt Bánk bán is sikert aratott. A következő nyár slágere [namelink name=" Lukács Gyöngyi "]címszereplésével a Marica grófnő volt [namelink name="Eszenyi Enikő"] rendezésében, Kentaur extrém színpadképével. 2008 nyarán a Turandottal indult a fesztivál, ősbemutatóként került színre a Szentivánéji álom musical és a Társulat győzteseivel láthatta a publikum az István, a királyt. A Cigányszerelemmel nyitották a 2009-es évadot, az Elisabeth és az István, a király előadásaira is hamar elkeltek a jegyek. A Szerelemtáncra és a Liu szerepében bemutatkozó Rost Andreára is sokan kíváncsiak voltak.

2010-ben [namelink name="Tompos Kátya"] főszereplésével a My Fair Ladyt, majd a Dózsa tánckrónikát, nemzetközi szereposztással a Carment és a Hairt játszották. A 80 éves évfordulóra visszatért Az ember tragédiája, ezúttal [namelink name="Vidnyánszky Attila"] rendezésében. Katartikus volt [namelink name="Béres Attila"] Valahol Európában-rendezése Mácsai Pállal a főszerepben. 2012-ben a Jekyll és Hyde-dal indítottak, Novák Ferenc új táncestje, a Hegyen-völgyön lakodalom, majd KERO rendezésében a Parasztbecsület és a Bajazzók következett. [namelink name="Szarka Tamás"] musicaljét, a Máriát Vidnyánszky, a Mágnás Miskát Alföldi rendezte. 2013-ban már az új menedzsment vezényelte le a programot: a Leányvásárt [namelink name="Gothár Péter"] rendezésében, az Elfújta a szél című musicalt, Gershwin Porgy és Bess című operáját az USA-ból érkezett afroamerikai énekesekkel, valamint a 30 éves jubileumát ünneplő István, a királyt Alföldi rendezésében. [namelink name="Harangozó Gyula"] táncprodukciójával, a Zorba, a göröggel indult 2014 nyara, majd a Csárdáskirálynő jött KERO verziójában. A Háry Jánost Béres Attila rendezésében adták, Napóleon szerepében [namelink name="Gérard Depardieu"]-vel. Tarolt az ABBA-slágerekből összeállított Mamma Mia!. Tavaly Az álarcosbállal nyitottak, sztárvendégnek a német műkorcsolyázó legendát, Katarina Wittet hívták meg, aki csalódást okozva csak néhány percre tűnt fel a műjégpályává változtatott színpadon. A Madách Színház új szuperprodukciójára, A nyomorultakra gyorsan elkapkodták a jegyeket.

Sokszínű műsorral, megújult színpadtechnikával, neves művészekkel ünnepli a szabadtéri 85. születésnapját. Az ország legnagyobb színháza először játszik Wagner-operát.

Az ünnepi évadban a megszokott irányba visszafordulva fogadja a közönséget a szabadtéri. A legelső tervek Kertész K. Róberttől még úgy szóltak, hogy a dóm csak az egyházi témájú előadások háttere legyen, a világiaknak pedig az árkádok, mesélte [namelink name="Herczeg Tamás"]_, a szabadtéri igazgatója (képünkön). 1931-ben felépült az akkor még csak 3200 fős nagylelátó plusz ötszáz állóhellyel – majd maradt is a nézőtér a fogadalmi templom felé fordulva. Idén a felújított dóm bejáratát szabadon hagyva előrébb hozták a közel ezer négyzetméteres színpadot, amelyet négyszáz reflektor világít meg.

– A korábbi ünnepi évadokban filozófiai drámákat, szabadtérihez kapcsolódó darabokat tűztünk műsorra, nem túl nagy sikerrel – idézte fel Herczeg Tamás. – Most minden műfajt játszunk a meghosszabbított évadban, operával kezdve operetten, musicalen, vígjátékon át egészen az Ajándékkoncertig Bogányi Gergellyel és csodazongorájával.

Először kerül a szabadtéri színpadára Wagner-opera, A bolygó hollandit július 1-jén és 2-án láthatja a közönség Szabó Máté rendezésében. A magányos hajós nem a tengeren, hanem az űrben utazik Khell Csörsz különleges díszletei és [namelink name="Füzér Anni"]_ jelmezei jóvoltából. A Kormányost a világhírű Paul Potts, a brit tehetségkutató egyik legelismertebb felfedezettje énekli. Partnerei [namelink name="Kálmándy Mihály"], [namelink name="Rálik Szilvia"], [namelink name="László Boldizsár"], [namelink name="Wiedemann Bernadett"] és [namelink name="Altorjay Tamás"] lesznek. A nyitóprodukcióban közreműködő szegedi szimfonikusokat Kesselyák Gergely dirigálja.

Budapesten már folynak az Én és a kisöcsém próbái az Operettszínház sztárjaival. Július 15-én és 16-án többek közt Szinetár Dórát, Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot és Peller Károlyt láthatja-hallhatja a közönség. Július 8-án a Kossuth-díjas [namelink name="Zsuráfszky Zoltán"] táncjátékát, a Drakula utolsó táncát mutatják be a Dóm téren. Ismét műsorra került A nyomorultak és a Mamma Mia!, majd augusztus 12-én az Ének az esőben premierje következik. 17-én az Ajándékkoncertet [namelink name="Pál Tamás"] dirigálja, vendége a Kossuth-díjas _%Bogányi Gergely%.

Meghökkentő díszletelemei révén sajátos csúcsot tudhat magáénak a 2007-ben bemutatott Marica grófnő is: Kentaur tervei alapján ehhez gyártották a valaha volt legnagyobb hegedűt és női cipőt. Van persze olyan adat is – például a fellépő sztárok gázsija –, amely általában üzleti titok. Azért néha kiszivárognak információk, Montserrat Caballé 2003 nyarán állítólag 18 millió forintért énekelt. Nem lehetett kevesebb 2001-ben az argentin tenorsztár, José Cura (képünkön) fellépti díja sem. Arról suttogtak, hogy az elmúlt években Gérard Depardieu és Katarina Witt még ennél is nagyobb gázsit kapott. Persze időnként a nézők is mélyen a zsebükbe nyúltak, egy komáromi vállalkozó a szabadtéri jótékonysági licitjén 2005 nyarán 90 ezer forintot ajánlott a Rómeó és Júliára szóló két belépőért.

Szeged. A szabadtéri sok szempontból kivételes a hazai nyári színházak között, az 1931-es indulás óta összesen 211 produkciójából 1002 előadást tartottak a Dóm téren, így 85 év alatt több mint 4 millió fizető nézője volt. A pótszékekkel együtt közel négyezres nézőterével a legnagyobb magyar színház. Itt készülnek a legdrágább produkciók a leghatalmasabb díszletekkel, a legnagyobb létszámú szereplőgárdával. Például a 2004-es Nabucco központi díszleteleme egy 13 méter magas, azaz négyemeletnyi lépcső volt, amely a zenekari árokból egészen a templom rozettájáig vezetett. Tavaly nyáron Kentaur nyilatkozta a 86 képből álló, filmszerű musical-előadás, A nyomorultak kapcsán: „ez a legmonumentálisabb produkció, amit a Dóm téren valaha is csináltunk".

Paul Potts a Dóm téri fedélzeten

Teljes A bolygó hollandi szereplőgárdája: a vasárnapi sajtótájékoztatón a péntek éjjel megérkezett

Paul Potts is mesélt a szokatlan koncepciójú előadásról. Herczeg Tamás fesztiváligazgató elmondta:

Harangozó Gyula művészeti igazgatóval küldetésük minél több nézőhöz eljuttatni az operát, ennek köszönhető idén [namelink name="Paul Potts"] meghívása.

A világhírű brit énekes Szegeden. Fotó: Karnok Csaba

– Szeged csodálatos! Boldog vagyok, hogy itt lehetek, és megtapasztalhatom az igazi nyarat. Ilyen hatalmas színpadon még nem dolgoztam, kihívás, hogyan tölti meg a teret a szereplő – mondta a világhírű brit énekes. A színpad kialakításában is különleges: a Sentát éneklő Rálik Szilvia szerint olyan közlekedni a nagy dőlésszögű díszletben, mintha mozgó hajón akarna időben odaérni a megfelelő helyre. Wiedemann Bernadett már megszokta az extrémebb díszleteket, a mozgalmas és látványos környezet a címszerepet alakító [namelink name="Kálmándy Mihály"] szavaival „gyönyörű, és nem operaellenes". Még alakul a látványvilág, Szabó Máté rendező egész éjszaka a világosítással foglalkozott. Mikor a díszlet Földjét csak egy oldalról érte fény, mint a valós életben, arra a pillanatra a világűrben érezte magát. László Boldizsár számára Kesselyák Gergely karmester adott újfajta megvilágítást az operának.