2015.07.05. 19:46
Olajat és gázt is találhatnak Forráskútnál
Forráskút és Üllés között egy hónapja kutatnak kőolaj vagy földgáz után, hamarosan elérik a tervezett 2950 méteres mélységet. A fúrás célja, hogy növekedjen a Magyarországon kitermelt kőolaj és gáz mennyisége, a hazai energiabiztonság. <br>
11-szer fúrtak Forráskútnál
A 60-as években egyrészt fejletlenebb volt a technológia, másrészt a mélyebb rétegeket még nem is kutatták az olajosok. De tudták, hogy vannak szénhidrogének Forráskútnál. 1963-ban például a közelben nyitották meg az Üllés 1-es olajtermelő kutat. Forráskút környékén már 11 kutat fúrtak le, ezek közül voltak olyan meddő fúrások, amelyeket termálkútként hasznosítottak a helyiek.
– Forráskút környékén már 1975-től kutattunk kőolaj és földgáz után, az akkori munkálatok 1985 körül fejeződtek be. A koncessziós jog elnyerésével sikerült folytatni a terület feltérképezését és további fúrásos kutatását: a Forráskút Dél 1-es kút az első a sorban, jövőre fúrjuk majd meg a másodikat. A terület 3D-s szeizmikus mérését tavaly végezték el: ebből, valamint a meglévő információkból egy geológiai modellt építettek fel a szakemberek. Ez alapján kijelölték a felszínen azt a pontot, ahová telepíthetik a berendezést, majd következett az engedélyezés folyamata, a fúráspont előkészítése, a fúrótorony ideszállítása, felépítése. Ez egy hónappal ezelőtt történt, akkor indult el a fúrás, ami összesen 65 napig tart: most jutottunk el a félidőhöz – mondta [namelink name="Székely Szabó Tamás"], a
Mol kútmunkálati menedzsmentvezetője.
A Forráskút és Üllés között található, a két települést összekötő úttól alig pár 100 méterre áll a fúrótorony, a megművelt hektárok kellős közepén. Az olajosok egy 100-szor 120 méteres területet vettek igénybe, ezen „dolgozik" a 250 tonnás berendezés. Naponta 5 köbméter gázolajat használnak fel ahhoz, hogy helyben állítsák elő az erőgépeknek szükséges elektromos energiát.
Mit csinálnak a 65 nap alatt a kutatók? A kútmélyítés során egyre kisebb átmérőjű fúrólyukat „képeznek", a felső szakaszokat béléscsővel védik meg és kicementezik. Amikor elérik a tervezett mélységet, elszállítják a hatalmas berendezést, hogy a helyére egy kisebb érkezzen: ez végzi el a valódi rétegvizsgálatokat. Csak a fúrótorony alatti betonlap, valamint a kútfej marad itt, a területet pedig visszaadják a tulajdonosoknak.
A Szegedi-medence Nyugat nevű terület az előzetes adatok szerint közel 25 millió hordónyi szénhidrogént, főleg olajat rejtő lelőhely. A koncessziós terület egésze 350 négyzetkilométer, ahonnan az előzetes becslések szerint a Mol 20-25 millió hordó olaj kitermelését célozta meg. Ez több mint Magyarország egyéves termelése. A magyar olajtársaság 2014-ben írt alá szer-ződést a Szegedi-medence Nyugat nevű koncessziós területen indítandó kutatásról és termelésről. A Szegedhez közeli, akár a jövő Algyőjének is nevezhető szénhidrogén-lelőhely olajára alapozva szeretnék lassítani a magyarországi termelés csökkenését.