Ön szerint melyik Szeged leghangosabb része? Elkészült a legfrisebb zajtérkép

Az agrártárca megbízásából a Herman Ottó Intézet Nkft. koordinálásával elkészült Szeged új stratégiai zajtérképe, amelyet ötévente kell frissíteni. A munkát a Vibrocomp Kft. végezte, ahogy öt évvel ezelőtt is. A feladathoz a kormány 600 millió forintos támogatást nyújtott, és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához. A zajtérképek célja ugyanis elsősorban az, hogy a megismert adatok alapján a zajterhelés csökkentésére vonatkozó intézkedési tervet dolgozzanak ki, majd azt végrehajtsák.

A több mint 150 oldalas tanulmány értelmezéséhez jó tudni, hogy a közlekedésből eredő zajterhelés úgynevezett stratégiai küszöbértéke nappal 63, éjjel 55 decibel – innentől számít kimondottan zajosnak a közlekedés.

 Ezt bőven meghaladja sok szegedi helyszínen a zajszint. A tanulmány szerint a nappali közúti forgalomból eredő legnagyobb zajterhelés – ami átlagosan 75 decibel fölötti értéket jelent – az 5-ös és a 43-as főút belterületi szakaszai mellett élőket éri. Ide tartozik a nagykörút Kálvária sugárút és Kossuth Lajos sugárút közti szakasza, valamint a Római körút a Szilléri sugárútig. Különösen magas a zajterhelés magán a Szilléri sugárúton is a Hajós utcáig, a Hajós utca, a Liszt és a Csaba utca között, a Dorozsmai út a Fonógyári és a Budapesti út között, a belvárosban pedig az Attila, a Nagy Jenő és a Híd utca, valamint a Széchenyi tér ebbe az útvonalba eső szakasza. Az adatok azt mutatják, hogy ezeken a helyeken éjjel is magas a közlekedésből eredő zajszint. 

A nagykörút egyes szakaszain alig van nyugalom a járművektől. Fotó: Karnok Csaba

Nagyon magas, 70 és 75 decibel közti a zajterhelés a teljes nagy- és kiskörúton, a sugárutakon és a belváros jelentős részén – összesen 46 helyszínt sorolnak ide a szakemberek. Meglepő módon ide került a Stefánia és a Mátyás tér is. A magas zajterhelésű területek közé – ahol 65 és 70 decibel közti az átlagos zajszint – 111 útszakaszt, teret sorolnak be.

A tanulmány kitér arra is, hány embert, illetve lakóházat érinthet a közúti forgalomból adódó zajszennyezés Szeged 161 ezres lakosságából. A becslés szerint nappali 55 decibeles zajszint fölötti környezetben élnek 57 ezer 100-an, akik pedig éjjel is kénytelenek elviselni az 50 decibelnél erősebb forgalmi zajt, 37 ezer 200-an vannak. Az éjjeli küszöbértéket, 55 decibelt, a számítások szerint 19 ezer 500 szegedinél lépi át a zajterhelés. Megjegyzik azonban, hogy a számítás módszere miatt az értékek túlbecsültek.

A zajtérképek – amelyek 5 hónap alatt készültek el – számítások, modellezések alapján állnak össze. Hosszú idejű átlagok figyelembevételével mutatják be a terhelési szintet, és így teszik lehetővé a szintén hosszú távú stratégiai kidolgozását. Az érintettek számához pedig a KSH adatait használják föl. Szegeden kívül további 6 magyar nagyváros – Budapest és vonzáskörzete, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs és Győr – zajterhelésére vonatkozó térkép készült el nemrégiben a vonatkozó jogszabályok alapján.