Örmény önkormányzat: csak egy tánc volt?

– A Kilikia célja az örmény kultúrát érthetővé tenni a magyar társadalom számára. Szegeden az autentikus örmény néptáncot szeretnénk tanítani és népszerűsíteni, ehhez Jerevánból hívunk majd oktatókat – nyilatkozta lapuknak [namelink name="Horváthné Menyhárt Jolán"], a szegedi örmény kisebbségi (azóta: nemzetiségi) önkormányzat elnöke a választások után, 2010-ben annak kapcsán, hogy megírtuk, két egyesület harcolt az önkormányzat vezetéséért: a testületet korábban adó Dél-magyarországi Örmény Kulturális Egyesület és a Kilikia Kulturális Egyesület. Mindez csak azért volt érdekes, mert 2010-ben közel háromszor annyi, magát örménynek valló szegedi kérte felvételét a választói névjegyzékbe, mint 2006-ban. (A voksoláshoz csak ez kell, és a választójog. Az etnobiznisznek nevezett jelenségről a választások körül számos cikk született – a szerk.)
A Dél-magyarországi Örmény Kulturális Egyesület akkor azt mondta: hatalomátvétel készül Szegeden, aminek valódi célja az országos örmény önkormányzatba való bekerülés lehet. Szerintük igazságtalan, hogy a kisebbségi önkormányzati választást az nyerheti, „akinek nagyobb a rajongótábora a Facebookon".

Az örmény néptáncot szeretnék meghonosítani Szegeden is. Fotó: DM/DV

Szegeden a Kilikia nyert, és ez az egyesület adja az országos örmény önkormányzat elnökét is. A szegedi örmény önkormányzat elnöke, Horváthné Menyhárt Jolán az orszagosormenyonk.hu honlap szerint az országos szervezet közgyűlésének is tagja.

Feladatok

A Csongrád Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a nemzetiségi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik például évente legalább négy ülés és egy közmeghallgatás megtartása. Törvény határozza meg továbbá a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladataikat, a kulturális autonómia megerősítését, arról azonban ők döntenek, hogy ezek közül mit és milyen módon látnak el. „A Csongrád megyében működő nemzetiségi önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségeiknek eleget tesznek, mulasztás nem volt" – tájékoztatta lapunkat a kormányhivatal.

A ciklus felében most az örmény néptánctanulás szegedi lehetőségeiről érdeklődtünk az önkormányzatnál. Horváthné Menyhárt Jolán közölte: most éppen feloszlott a csoport, de újra fogják szervezni. Más, nagyobb rendezvényekről is kérdeztük, erre azt válaszolta, hogy értesít, ha lesz valami.

A Nemzetiségek Házában ők nem, de a Dél-magyarországi Örmény Kulturális Egyesület továbbra is tart rendezvényeket, például folytatják az ingyenes nyelvtanítást. Pályázati pénzből tartják fenn magukat.

[namelink name="Kövér László"], a korábbi önkormányzat elnöke, a Dél-magyarországi Örmény Kulturális Egyesület tagja hangsúlyozta: továbbra is fennáll a probléma, a 2011-es nemzetiségi törvény sem szabályozza megnyugtató módon a választójogot, hanem a választási eljárásról szóló törvény hatáskörébe utalja azt.

– Szerettük volna, ha a szegedi örményeket szegedi szervezet képviseli, de nem akarunk ellentétet szítani az önkormányzattal – fogalmazott Kövér László.

A Csongrád Megyei Kormányhivataltól megtudtuk: a helyi nemzetiségi önkormányzatok állami támogatást kapnak, ami két részből áll: általános működési támogatásra minden önkormányzat jogosult, a feladatalapú támogatás feltételekhez kötött. Szegeden 11 nemzetiségi önkormányzat működik, 2012-ben mindegyik 210 ezer forint általános működési támogatást kap, a feladatalapú támogatás testületenként eltérő, van aki semmit, van, aki 1,3 millió forintot kapott. A testületek a városi vagy megyei helyhatóságtól is támogatáshoz juthatnak, Szeged önkormányzatonként évi 730 ezer forinttal járul hozzá a működésükhöz.
A város ezen kívül 16,6 millió forintot fordít a Nemzetiségek Háza fenntartására, ahol a 11-ből 9 önkormányzat megtalálható. Az örmény és a horvát nem.

* * *

Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása

2012-ben a központi költségvetésből az országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása úgy alakult, hogy 42,5 millió forintot kapott például az Országos Örmény Önkormányzat és média, 144,5 milliót az Országos Horvát Önkormányzat és média. A lengyelek 47 millió forintot, a szerbek 78,7, a cigányok 267,2 millió forintot kaptak az államtól az országos önkormányzat feladatainak ellátására.