Ötfős tudóstestület dönt az évi 3-400 keresztnév-kérelemről: Filadelfia is van Csongrád megyében

Mária – és László – országa

Százötven éve is biztosan a családi, közösségi hagyományok, vagy a divat alapján választottak nevet a gyereknek. Legföljebb az utóbbi hatás még szerényebb volt. 1955 és 1964 között a leggyakrabban Máriának, Erzsébetnek, Évának, illetve Lászlónak, Istvánnak, Józsefnek nevezték el az újszülötteket. 1975 és 1984 között az Andrea, a Krisztina és a Katalin, illetve a Zoltán, a Gábor és a László volt a legnépszerűbb a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának adatait feldolgozó magyarnevek.hu internetes oldal szerint.

A tavalyi legnépszerűbb tíz-tíz név listája is tanulságos: Hanna, Anna, Jázmin, Zsófia, Zoé, Lili, Boglárka, Luca, Emma, Léna – illetve Bence, Máté, Levente, Dominik, Marcell, Dávid, Ádám, Noel, Dániel, Milán. A mindennapokban azonban sok, korábban nem hallott, különleges névvel találkozunk.

1998 óta tart a névshow

– Évente átlagosan 300-400 névkérelem érkezik – válaszolta kérdésünkre Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. – A kérvények száma azután kezdett nőni, hogy megjelent 1998-ban a Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv, mert akkor abból lehetett választani. Ez nem volt elég a szülőknek, és mindenki próbált újat keresni, kérvényezni.

Az MTA ötfős testülete minden évben összeül, és dönt a kérvényekről. Jó néhányat elutasítanak. Így járt például legutóbb a Táblácska, a Cukorka, a Balaton, valamint a Főni – ez a főnök becéző formája lett volna. Azért mégis lehet a bizottsági tagok szívére hatni. Erről tanúskodik egy inkognitóját megőrző Csongrád megyei apuka beszámolója. Kislányuk úgy kaphatta meg külön engedéllyel, második névként a Filadelfiát, hogy a felesége kétségbeesett, szenvedélyes választ írt az elutasító végzésre.

2017-ben is engedélyeztek egy sor különleges nevet. Ezek alapján leszűrhető, hogy az ősmagyar hagyományőrzés – és -teremtés – továbbra is kitartó divat: most már lehet az újszülött kislány Árpádina, Hunorka, Mátka, a fiú pedig Apaj, Barakony, Fajsz, Karcsa, sőt: Kövecs és Vérbulcsú. Az angolszász, olasz vagy francia hangzású, a média hatására honosított nevek – Ájlin, Dzsindzser, illetve Brájen, Dzsúlió, Dzsasztin, Enrikó, Fernándó – mellett vannak antik hangzásúak is: Agrippina, Annunciáta, Immakuláta, Baucisz, Skolasztika, avagy Agamemnon, Aurélián, Hannibál, Kerubin, Koriolán. A Közel-Kelet hangulata is jelen van, valószínűleg az onnan érkezett, vagy keleti gyökerű családok hagyománytisztelete révén: Hatidzse, Szengláhák, Vrindávani, továbbá Ariel, Benája, Cvi, Malakiás, Melkisédek, Naftali, Nárajan.

Lázár Ervin a keresztapa

És vannak egészen különleges szülői szándékot jelző újítások: Áldáska, Balzsam, Barack, Bogárka, Életke, Eperke, Fahéj, Hófehérke, Őzike, Pintyőke, valamint Erdő, Erős, Hárs, Gida, Kardos, Vulkán. És az irodalom is biztosan hat még a fiatal házasokra. Ezt jelzi például a szintén újonnan engedélyezett, kislánynak adható Maminti név. Lázár Ervin meséskönyvében, A Négyszögletű kerek erdőben a kicsi, zöld tündért hívják így.
Vannak olyan hagyományok, amelyek a névadásban nem élnek tovább. – Külön szlovák keresztnevek nem jellemzőek – mondta lapunknak Radó-Hájas Dóra, a pitvarosi polgármesteri hivatal munkatársa. – A községben az utóbbi pár évben ezek a nevek fordulnak elő leginkább: Bendegúz, Hanna, Maja, Milán, Krisztofer, Jázmin, Lili, Sebestyén, Bence, Korina.

Azt nem tudtuk leellenőrizni, igaz-e, de az internetes közösségi oldalon makacsul tartja magát a meggyőződés: Magyarországon a leggyakoribb női keresztnév még mindig a Józsefné.