Pálinkafőzés - üstbe ment terv

– Az augusztustól februárig tartó szezonban 3000 liter cefrét főzünk egy nap alatt. Különösebben nem zavar, hogy néhányan otthon kotyvasztanak – mondja [namelink name="Czine Lajos"], a Czine és Terhes Pálinkafőző Kft. egyik tulajdonosa. Az algyői férfi testvérével és gyerekkori barátjával hozta létre a megyében közepes méretűnek számító főzdét 2010-ben. Pont abban az évben, amikor [namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök bejelentette, adómentességet biztosít a házi és a bérfőzésű pálinkáknak 50 literig. (A mennyiségi korlát 50 liter 86 százalékos párlat, ami 86 liter 50 fokos pálinkát jelent az ado.hu számítása szerint – a szerk.) Czine Lajosék sokkal jobban félnek az uniós szigortól, mint az otthon főzőktől.

Egyetemi szinten

Pálinkamester-szakmérnök képzés várja a hallgatókat 2012. szeptembertől a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán. Az egyetemen eddig is működött szőlész-borász képzés, azonban a pálinkára specializálódott szak újdonságnak számít, hiszen egészen idáig ilyen egyetemi diplomát nem lehetett kapni Magyarországon. A szak arra specializálódott, hogy a pálinka készítésén kívül a gazdasági ismereteket is megtanítsák a hallgatóknak, ugyanis a pálinkakészítés mellett ugyanolyan fontos annak értékesítése is, és a hazai – és akár nemzetközi – piacon való népszerűsítése. Olyan hallgatókat várnak a képzésre, akik eddig laikusként értettek a pálinkához, de tudásukat mesterszintre akarják fejleszteni, és be kívánnak kapcsolódni a szeszipar kereskedelmi hálózatába is. A négy féléves képzésre alapdiplomával lehet jelentkezni, a formája levelező.

Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját azonban uniós jogszabály harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Magyarország által alkalmazott mentesség tehát meghaladja az uniós szabályozás által megengedett mértéket – hangsúlyozta közleményében az uniós javaslattevővégrehajtó intézmény.

Az algyői bérfőzdével együtt 25 hasonló üzemel Csongrád megyében. Egyikük sem forgalmaz saját terméket, mindegyik megbízásra dolgozik. – Számunkra nem jelent gondot, ha valaki otthon főz, ugyanis nagyon kevesen értenek hozzá. A legtöbben, akik megpróbálják, úgyis hozzánk fordulnak, mert nincs hozzá megfelelő eszközük, szakértelmük – hangsúlyozza Czine Lajos. Szerinte ha az uniós szigor életbe lépne, a főzdék nehéz helyzetbe kerülnének. – Jelenleg 790 forintért főzünk egy liter pálinkát, ha változtat az EU, 1600-at kell kérnünk. Senki nem fog járni hozzánk, megint beindul majd a zugfőzés – véli a férfi.

A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós döntést követően jelezte, a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását. Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje. A brüsszeli bizottság tavaly június 21-én indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság azért határozott úgy, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket.

A Snapszszabály

A kormány szerint a vonatkozó magyar szabályozás teljes mértékben megfelel az európai uniós követelményeknek. Megfogalmazásuk szerint a pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, az ital pedig, mint tudjuk, hungarikum. Így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Orbán Viktor szerint Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát és Portugáliát is. Az osztrák, bajor vagy a szlovén párlatfőzés ellenőrzött keretek között folyik, a magyar pedig nem ilyen. Ahol kedvezmények illetik meg a házi főzőt, ott bejelentési kötelezettsége van. Ausztriában a főzés előtt értesíteni kell a hatóságokat a lepárlás idejéről, mennyiségéről. Az osztrákok még Mária Teréziától kaptak jogot a házi főzésre, és ezt a mai napig megtarthatták. Az adómentes pálinkafőzés azonban ott sem korlátlan és felügyelet nélküli. Csak az főzhet, akinek gyümölcsöse van, és ő is csak ellenőrzött körülmények között. A legnagyobb főzhető mennyiség Európában 30 liter alatt van.

Szatmári szilva, gönci barack

A 2008-as pálinkatörvény értelmében pálinkának „olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának". Törkölypálinkát pedig kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből lehet készíteni, úgy, hogy cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is hazánkban végezték. A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Európai uniós eredetvédettséget élvez: a „pálinka" elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött hasonló gyümölcspárlatok Palinca néven hozhatók forgalomba. Nemzetközi, illetve hazai eredetvédelem illeti meg egyes földrajzi területek kiemelkedő minőségű párlatait: a szatmári, a békési szilvát, a kecskeméti, a gönci barackot, a szabolcsi almát, az újfehértói meggyet, a göcseji körtét és a pannonhalmi törkölyt. A magyar pálinka napját december 6-án ünneplik, mivel Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentje.

– Érdekesség, hogy a bérfőzést végzők ellenőrzése során igen széles körű visszaélésekkel találkoztak a pénzügyőrök. Többször fordul elő a bérfőzést végzőknél található dokumentáció felülvizsgálata során, hogy az adómentesen lefőzni kért mennyiséget fiatalkorú, illetve kiskorú főzető kérte. Előfordult, hogy olyan személy kérte a főzést, aki nem volt beazonosítható, vagy a főzés időpontjában már elhunyt. Hozzátette, a pénzügyőrök valamennyi adateltérés esetén eljárást indítottak.

Kis főzde, Kisüsti

Az egyik legkisebb főzdéje a megyében Maurer Csabának van Domaszéken. Ő már 60 litertől is főz. A vajdasági férfi elképzelhetetlennek tartja, hogy a kormány változtasson a jogszabályon, erre legkorábban a választások után lát esélyt.

– Megoldás az lenne, ha az otthon főzőket nyilvántartásba vennék. Aki ezek után sem jegyezteti magát, azt fekete főzővé minősítenék. Jelenleg ezeket az embereket gyakorlatilag senki sem nézi át, ami egyébként rendkívül veszélyes. A Csehországban nagy bajt okozó metilalkohol például vakságot, idegrendszeri problémákat idézhet elő. Mivel senki sem néz utánuk, bárki a főzetébe tehet belőle – véli a pálinkamester. Szerinte ugyanakkor amióta adómentes az a bizonyos 86 liter, 30 százalékkal nőtt a főzdék bevétele.

– Lehet, hogy nem az enyém a legfinomabb körte, de iható – mondja egy neve elhallgatását kérő férfi, aki otthon főz, mint fogalmaz, saját hápét. – Nem tudom, hogy miért akar szívatni az Unió, remélem, hogy nem gondolják komolyan – teszi hozzá. A középkorú férfit 2010 előtt többször büntették meg zugfőzésért, azóta azonban szerinte eljött az aranykor, hiszen mindent tud a pálinkafőzésről, még ha nincs is ilyen végzettsége. Azt, hogy mi a jó pálinka titka, szívesen elárulja: – Nem a jó gép, nem is az uniós üst, a jó ital titka nem más, mint a tökéletes cefre.

Évi 10 milliárd

[namelink name="Maurer Csaba"] szerint évi 10, más számítások szerint 6-7 milliárd forintjukba kerül az adófizetőknek az adómentes pálinka. A két általunk bemutatott mester egyetért abban, hogy a házilag főzött adómentes termékből sok van a magyar piacon, de működésüket semmi sem fenyegeti. Az ország más területein más a helyzet, a legtöbb helyen eladásra is főznek a hozzájuk hasonló szakemberek. A témában megszólaló más szakértők is osztják a domaszéki mester véleményét. Azaz, hogy a kormány taktikája beválhat. Ha csak komoly pénzbüntetést ki nem szabnak az országra, marad minden a jelenlegi felállásban, akár 2015-ig is. A hasonló uniós ügyek hosszát figyelembe véve a szakértők szerint előbb nem vezetnek eredményre Brüsszel szavai, és amúgy is akkor kell új szabályozásban megállapodni. Addig marad a nem túl jó, de legalább saját, szabadságharcos körte.