Párducz Árpád lovagkeresztje

– Idegrendszerünk legcsodálatosabb tulajdonsága az alkalmazkodóképesség. Ez teszi lehetővé a tanulást, az emlékezést és azt, hogy súlyos agyi sérülésekből is felépüljünk. E feladatot hogyan oldja meg az idegrendszer? Hogyan kapcsolódik egyik idegsejt a másikhoz? Milyen az agy szerkezete? Ezekre a kérdésekre keresem a választ – vázolja alapkutatásának lényegét Párducz Árpád. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában (SZBK) dolgozó tudóst már a szegedi Radnóti gimnázium diákjaként és az itteni egyetem biológia szakos hallgatójaként is az élettan érdekelte.

Az emberi gondolkodás folyamatának, a 200 milliárdnyi idegsejt és azok kapcsolatának föltárása az egyik legbonyolultabb, legizgalmasabb kutatói feladat. A sejtek működésével kapcsolatos szerkezeti változásokat rögzíti és elemzi Párducz Árpád, aki szerint az agy működésének megfejtése, e probléma összetettsége nem riasztja a tudóst. Amit mikroszkóppal lát, azt rögzíti, az adatokat összegyűjti, és mozaikkockákként egymáshoz illesztgeti. Végül – a kutatók különböző csoportjai által kialakított képrészleteket egymás mellé téve – kialakul az egész.

A női és a férfiagy különbözőségét ismeretterjesztő előadásain is ecseteli Párducz Árpád.
Fotó: Segesvári Csaba
– Az idegrendszer különböző betegségei másként érintik a nőket és a férfiakat. Megfigyelték, hogy például a bulimia, a depresszió és a migrén inkább a nők, míg az autizmus, a dadogás és az olvasási zavar elsősorban a férfiak betegsége. Ennek oka a két nem hormonrendszerének különbözősége: a nőiségért felelős ösztrogén- és a férfiasságot kialakító tesztoszterondominancia. Ez felveti a lehetőséget, hogy az idegrendszeri betegségeket esetleg hormonkezeléssel gyógyítsák. De ez nem kockázatmentes módszer – jelenti ki az SZBK Biofizikai Intézete molekuláris neurológiai kutatócsoportjának tagja. – Tudjuk viszont, hogy ezek a hormonok olyan „előanyagokból" keletkeznek, melyek átalakítását végző enzimek az agyban is előfordulnak. Ebből kiindulva született meg ötletünk: ezeket az „előhormonokat" a testbe juttatva gyógyítsunk idegrendszeri betegségeket – mondja a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont projektjében is dolgozó tudós.

A madridi Cajal és az amerikai Yale Egyetem kutatóival együttműködő, habilitált tudós magántanárként a szegedi biológusokat oktatja, miközben foglalkozik tudományos diákkörösökkel és doktoranduszokkal is.

A szőke nős vicctől a teremtés koronájáig

Párducz Árpád az idegrendszerről számos ismeretterjesztő előadást is tartott, melyek közül a legnépszerűbb a férfi és női agy különbségeiről szóló. Okfejtése a szőke nős vicctől indul, de azzal zárul, hogy a nő valójában a teremtés koronája, aminek titka: a szervezetében domináló ösztrogénhormon. Párducz Árpád a kutatáson, oktatáson túl a tudományos közéletben is szerepet vállal. E sokoldalúságot ismerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés.