Pénzbüntetés: aki nem fizet, börtönbe megy

A szegedi leszázalékolásokkal kapcsolatos, 2011-ben kirobbant korrupciós botrányban befolyással üzérkedés miatt a bíróság első fokon az ügy elsőrendű vádlottját négy és fél év börtön mellett 150 ezer forint pénzbüntetéssel és 1 millió 215 ezer forint vagyonelkobzással, míg másodrendű vádlottját a felfüggesztett börtön mellett 250 ezer forint pénzbüntetéssel és 750 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta. A Szegedi Ítélőtábla szeptember közepén a másodrendű vádlott esetében a vagyonelkobzást 780 ezer forintra emelte, míg a pénzbüntetéseket és az elsőrendű vádlottnál megállapított vagyonelkobzást helyben hagyta.

Pénzbüntetés: aki nem fizet, börtönbe megy.
Illusztráció.
– A törvény korábban a mellékbüntetések között tüntette fel a pénzbüntetést, de a július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv már főbüntetésként szabályozza, amely önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. A pénzbüntetés szabadságvesztés és elzárás mellett, de ezek helyett is kiszabható. Kiszabásának egyetlen kötelező esete, ha az elkövetőt haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és megfelelő jövedelemmel, illetőleg vagyonnal rendelkezik. Megfizetése csekken történik – tudatta [namelink name="Juhászné Prágai Erika"]. A Szegedi Törvényszék szóvivője elmondta: pénzbüntetés esetén a bűncselekmény súlyát kell figyelni, napi tételét az elkövető vagyoni, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell meghatározni. Kiszabásakor a napi tételszámot és az egy napi tétel összegét határozzák meg: ezek szorzata adja a végösszeget. A legkisebb napi tétel 30, a legnagyobb 540 nap, a napi tétel minimumösszege legalább ezer, maximuma ötszázezer forint. A bíróság határozhat úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül, havi részletekben fizesse meg. Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A Szegedi Törvényszéken tavaly pénzmellékbüntetést és pénzbüntetést egyaránt kiszabtak. A pénzmellékbüntetés 13 millió 250 ezer forint volt, amelyből 4 millió 702 ezer 500 forintot fizettek meg az elítéltek. A kiszabott 114 millió 949 ezer 40 forint pénzbüntetésből 50 millió 408 ezer 480 forintot fizettek meg – a pénz a bíróságok költségvetésébe kerül.

A pénzbüntetés és vagyonelkobzás vagyoni jellegű hátrányt jelent a bűncselekmény elkövetőjének, azonban a kettő közötti különbség, hogy míg a pénzbüntetés a büntetési nemek közé tartozik, a vagyonelkobzás intézkedés. Vagyonelkobzást a bűncselekménnyel összefüggő vagyonra kell elrendelni. Az új Btk. a bűnszervezetben résztvevőkhöz hasonlóan a kábítószer-kereskedelem elkövetője esetében is kötelezővé tette a bűncselekmény ideje alatt szerzett vagyonra a vagyonelkobzást, amely a bűncselekmény útján megszerzett vagyontárgyra irányul, de készpénzben is ki lehet fejezni értékét – mondta a szóvivő.