Precedenst teremthet a Szegedi Ítélőtábla ítélete

A szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen, évekre visszamenően semmisnek tekinthető. Ezt a másodfokú eljárást lebonyolító Szegedi Ítélőtábla mondta ki jogerős ítéletében, még március 4-én. Az ügy felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé került, a tárgyalás a jövő héten lesz – hozta nyilvánosságra az Index internetes portál.

Tegnap kerestük a szegedi, Horváth Mihály utcai székhelyű takarékszövetkezet ügyvezetőit, sikertelenül: asszisztensük ezt mondta: „köszönjük érdeklődését, de nem kívánunk nyilatkozni". Az Index újságírója sem ért el senkit a takarékszövetkezet vezetői közül, és az ügy lehetséges következményei miatt egy szakértő sem vállalta, hogy véleményt nyilvánít. Se névvel, se név nélkül. Lapunk is csak arra vállalkozik, hogy a nyilvánosságra került tényeket összefoglalja.

Történet

Az ügyben a felperes a Csongrád Megyei Főügyészség volt, amely a megyei bíróságon támadta meg első fokon a Partiscum általános szerződési feltételeit. A bíróság 2010. október 20-án hozott elmarasztaló ítéletet, a takarékszövetkezet ezután fordult másodfokon a Szegedi Ítélőtáblához.

Az ítélőtábla döntésének lényege a következő: 2008. június 9-étől a Partiscum minden egyes deviza- és forinthitelt, illetve devizaalapú személyi kölcsönt érintő kamatemelése érvénytelen, ami a hitelintézetnek kedvezőtlen jogszabályváltozásból, vagy a forrásköltségek emelkedéséből következett. Az egyoldalú szerződésmódosításra a hitelszerződések általános szerződési feltételei ugyan feljogosították a Partiscumot, az eljárásában azonban épp ezeket a pontokat találta semmisnek a bíróság.

A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvénytelen lett, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával, vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj- vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe. Az ítélőtábla az egyoldalú kamatemelések gyakorlatát egyetlen esetben, az ügyfélkockázatok emelkedésére hivatkozva tartotta elfogadhatónak.

A bankok szempontjából a nem túl kedvező kilátásokat alátámasztja az internetes portál értesülése: az ügyben másodfokon határozatot hozó bírósági tanács elnöke, Kemenes István mindenképpen szeretne precedenst teremteni az ítélőtábla döntéséből. Bár a magyar jogrendszer nem a precedensjogon alapszik, az oldal által megkérdezett jogi szakértők úgy látják: ha egy ítélet bekerül a Bírósági Határozatok gyűjteményébe, más, hasonló tárgyú perekben más bíróságokon is erős hivatkozási alap lehet.

Nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat – hanem az, hogy a szabályosan folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt.