2009.03.22. 21:16
Rossz helyen áll Rákóczi és Kossuth?
Szeged - Kárt nem okoz, legfeljebb az idegent zavarja a tájékozódásban a Szegeden tapasztalható kuszaság. A neves személyiségekről elnevezett terek egy részén másvalakinek a szobra magasodik. Kossuthé a Klauzálon, Rákóczi lovas szobra az Aradi vértanúk terén, míg a Rákóczin Nagy Imréé áll.
Szeged egyik legbensőségesebb tere a Klauzál, amelyen Kossuth szobra magasodik. Igaz, a névadás előbb volt, mint a szoboravató. Klauzál Gáborról, az első népképviseleti kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteréről azért épp ezt a teret nevezték el a szegediek, mert a Csongrád vármegyét az országgyűlésben 1832 óta képviselő politikus negyven évig a gyógyszerész apósának a tér 8. számú palotája helyén álló házában lakott – olvassuk Péter László utcanevekről szóló könyvecskéjében. Ugyanakkor a névadó mellszobra nem itt, hanem a Közművelődési Palota tövében kapott helyet. Ellenben a Klauzálon leplezték le 1902-ben, születésének centenáriuma alkalmából Kossuth Lajos szobrát, Róna József alkotását.
– Leginkább arról kérdeznek a Szegedre látogatók, hogy miért a Kaluzál térre került a Kossuth-szobor – ismeri el Nacsa József. Az idegenforgalmi szakember szerint nem okoz zavart az eltérés, a városnéző sétán a hasonló különcségekre kitérnek az idegenvezetők.
Rákóczi lovas szobra a városháza elől költözött az Aradi vértanúk terére.
Fotó: Frank Yvette
Különcség bőven akad, de nem csak Szegeden. Megyénk többi nagyvárosában – az Alföldet egyébként is jellemző Kossuth-kultusznak megfelelően – a fő tér kapta Kossuth nevét. De például Csongrád központjában a Kossuth-gimnázium előtti mellszobrát sokan észre sem veszik, mert a róla elnevezett teret Szent István lovas szobra, Tóth Béla alkotása uralja. Szent István szobra vihart kavart az ezredfordulón Makón. Végül a Csanád vezér térre került, holott az esperesi kerület azt szerette volna, ha az első királyunkról elnevezett teret szépíti Kiss Jenő Ferenc és Györfi Lajos közös alkotása. E sorba illeszkedik Szeged is: Az államalapítóról elnevezett, gyönyörűen felújított tér közepén az „öreg hölgynek" nevezett víztorony áll, míg első királyunk egész alakos szobra – nejével, Gizellával az oldalán –, Kligl Sándor műve 1996 óta a Széchenyi téren, a Grünn–Orbán-ház előtti parktükörben uralkodik. A Tisza-parti város 1860-ban Széchenyiről elnevezett főterén egyébként megtaláljuk a névadó államférfi szobrát is, amely Stróbl Alajos ruszkicai márványból faragott műve, s 1914-ben került a főposta előtti parkrészre.
– A terek, utcák elnevezésének mindig meglelhetjük a helytörténeti hátterét. A szobor mint példaképállítás oka többnyire politikai. Ugyanakkor az ilyen köztéri alkotás nemcsak esztétikai funkciójú, hanem közösségszervező erő is a település életében – rögzíti kiindulópontját Tóth Attila. A művészeti író úgy véli: a szobornak kell a tér, s ha annak elnevezése nem esik egybe az azt uraló művével, nem kell sietni a változtatással.
Kuszaságok
Rákóczi lovas szobra, az ifj. Vastagh György-mű eredetileg 1912-ben a városháza előtt állt. Onnan költöztették az Aradi vértanúk terére. Az ottani kuszaság ezzel nőtt, hiszen 1896-tól már ott volt az egykori piarista gimnázium, ma egyetemi épület előtti részen Köllő Miklósnak a Szőregi csatára emlékeztető oszlopa. Ugyanakkor a Rákóczi téren, az ottani irodaépületnél a rendszerváltozás előtt Lenin, a fordulattól pedig Nagy Imre szobra kíván tiszteletet.
