2007.09.09. 16:19
Sok Csongrád megyei fiatal lépne be a Magyar Gárdába
Meghaladta a háromezret a Magyar Gárdába jelentkezők száma, Csongrád megyéből különösen sokan csatlakoznának. Ám megyénkbeli az az ellenzéki politikus is, aki először határolódott el egyértelműen a csapattól. A nagy pártok azóta egymáson verik a port.
Meghaladta a háromezret a Magyar Gárdába jelentkezők száma, Csongrád megyéből különösen sokan csatlakoznának. Ám megyénkbeli az az ellenzéki politikus is, aki először határolódott el egyértelműen a csapattól. A nagy pártok azóta egymáson verik a port: egymást gyanítják a gárda mögött. A fiúk eközben hadisírokat gondoznak, szemetet szednek. Vezetőjük civilben üzletkötő egy biztonságtechnikai cégnél.
A történet augusztus 25-én kezdődött, amikor a budai várban, a Szent György téren ötvenhat fiatalember esküt tett. Ők a Magyar Gárda Egyesület tagjai. Az alapítók és ötletgazdák tízen vannak, köztük Vona Gábor, aki a Jobbiknak is elnöke. Ha nem kapott volna nyilvánosságot a kormányfő őszödi beszéde, nem lett volna utána tüntetéssorozat, nem csatázott volna október 23-án a rendőrség a demonstrálókkal, a gárda megalakulásából sem lett volna vezető hír. Így viszont az lett – határon belül is kívül is. És ma már érdemes végignézni a történtek kommentárjait. Malgot István író, szobrászművész, polgári körös gondolkodó arról beszélt az egyik rádióban, hogy a széthulló társadalom kitermeli a szélsőségeket, és most ilyen társadalomban élünk. De reméli, most már annyira rossz a helyzet, hogy a szélsőségesek térnyerése kikényszeríti „a konstruktív együttműködést is ellenzék és kormánypártok között". Ez egyelőre hiú ábránd.
Malgoton kívül szinte csak [namelink name="Lázár János"] vásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja nyilvánított véleményt egyértelműen. Lázár a Heti Válasznak azt mondta, „meggyőződésem, hogy tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába. Bennük félelmet kelt, ha Vona Gáborék fekete egyenruhában, árpádsávosan masíroznak. Ez elég ok arra, hogy ellenezzük az ilyesmit. A gárdázás már csak azért is megengedhetetlen, mert az állam nem mondhat le az erőszak alkalmazásának monopóliumáról." Akik ezután léptek a mikrofon elé, a gárda megalakulása kapcsán már egészen másról beszéltek.
Az MSZP-s politikusok követelték, a Fidesz határolódjon el a gárdától, de nyilvánvalóvá tették: hiába is mosakodik az ellenzéki párt, nem teheti ezt őszintén, hiszen Wittner Mária fideszes képviselő is ott volt az avatáson. „...Olyan politikai megoldásokat keresek, amelyeknek köszönhetően a közeljövőben kétség sem férhet ahhoz, hogy a szélsőjobboldali ideológiák és mozgalmak nem találhatnak politikai szövetségesre, elvi támogatóra a parlamenti pártok, illetve azok képviselői között" – írta Gyurcsány Ferenc is egy nyílt levélben.
A régi, kopott labdát a Fidesz térfeléről Pokorni Zoltán alelnök ütötte vissza. Ő nyilatkozott úgy – miután „a leghatározottabban elhatárolódott" –, hogy a Magyar Gárda megalakítása egyedül Gyurcsány Ferencnek „jön jól", aki félelemkeltéssel manipulál. Ezután volt egy megjegyzése a gárdára, amely szerinte jó szándékú emberek és provokátorok elegye lehet. Azt nem mondta ki, hogy szerinte az MSZP, Gyurcsány Ferenc vagy a kormány alakíttatta meg a gárdát, ez csak egy marketingakció, arra jó, hogy elijesszék az embereket a Fidesztől. A ködös háttérre való ködös célozgatásba még Sólyom László köztársasági elnök is beszállt, aki munkatársán keresztül üzent: „egyaránt elítéli a félelemkeltésre alkalmas demonstratív rendezvényeket, valamint a félelemmel való manipuláció eszközét is".
Vagyis a Magyar Gárda megalakulása ismét arra hívta föl a figyelmet, hogy a közéletben az egymás iránti bizalom elpárolgott – az utolsó cseppig. Nem vigasz, hogy a radikális jobboldalon tevékenykedő csoportok között még nagyobb a bizalmatlanság.
Volt nemzetközi sajtóvisszhang is, a különböző német, cseh – és főleg a szlovák – lapok és politikusok a fasizmussal és a nácizmussal hozták összefüggésbe a Magyar Gárda megalakulását. A Der Standard azt írta, Vona Gábor olyan ember, akitől tényleg lehet félni, egyébként pedig nem tudni, mit csinál, amikor nem a gárdát vezeti.
– Eredetileg történelemtanár a végzettségem, de mint oly sokan, pályaelhagyásra kényszerültem, ma üzletkötőként dolgozom egy biztonságtechnikai cégnél – felelte lapunk kérdésére Vona Gábor. A fiatalember higgadt nyilatkozatát hallva az az érzésünk, hogy ő a legnyugodtabb megszólaló ebben az ügyben. – Az a véleményem, hogy a Fideszről, sőt a többi magyar parlamenti pártról is el lehetne mondani, hogy különböző érdekek földeríthetetlen szövevénye mozgatja a háttérből. Én nem veszem föl azt az inget, ami a másé. Azt, mi milyenek vagyunk, az idő dönti el, én tudom, hogy egyenes a szándékom, és alapítótársaimról is ezt tudom. Amikor egyébként a Jobbikot létrehoztuk, a Fidesz az MSZP-t sejtette mögöttünk, az MSZP a Fideszt, a MIÉP pedig a Moszadot. A folytatás közismert.
Vona kérdésünkre elmondta: Csongrád megye „felülreprezentált" az ötvenhat tagú Magyar Gárdában. A jelentkezők száma országosan meghaladta a háromezret, de ők automatikusan nem tagok még. Október 23-a táján is csak háromszáz beöltöztetett gárdistát fognak látni a budapestiek. Vona kiemelte: ők a törvényeket maximálisan betartva, az alapszabályukban ismert célokért dolgoznak. Felvetésünkre azt is hozzátette, nem öntenek le számukra nem szimpatikus szobrokat, viszont gondozzák azokat, amelyek nekik tetsző eszmét jelenítenek meg.