Szeged és környéke

2007.09.09. 16:19

Sok Csongrád megyei fiatal lépne be a Magyar Gárdába

Meghaladta a háromezret a Magyar Gárdába jelentkezők száma, Csongrád megyéből különösen sokan csatlakoznának. Ám megyénkbeli az az ellenzéki politikus is, aki először határolódott el egyértelműen a csapattól. A nagy pártok azóta egymáson verik a port.

Bakos András

Meghaladta a háromezret a Magyar Gárdába jelentkezők száma, Csongrád megyéből különösen sokan csatlakoznának. Ám megyénkbeli az az ellenzéki politikus is, aki először határolódott el egyértelműen a csapattól. A nagy pártok azóta egymáson verik a port: egymást gyanítják a gárda mögött. A fiúk eközben hadisírokat gondoznak, szemetet szednek. Vezetőjük civilben üzletkötő egy biztonságtechnikai cégnél.

A történet augusztus 25-én kezdődött, amikor a budai várban, a Szent György téren ötvenhat fiatalember esküt tett. Ők a Magyar Gárda Egyesület tagjai. Az alapítók és ötletgazdák tízen vannak, köztük Vona Gábor, aki a Jobbiknak is elnöke. Ha nem kapott volna nyilvánosságot a kormányfő őszödi beszéde, nem lett volna utána tüntetéssorozat, nem csatázott volna október 23-án a rendőrség a demonstrálókkal, a gárda megalakulásából sem lett volna vezető hír. Így viszont az lett – határon belül is kívül is. És ma már érdemes végignézni a történtek kommentárjait. Malgot István író, szobrászművész, polgári körös gondolkodó arról beszélt az egyik rádióban, hogy a széthulló társadalom kitermeli a szélsőségeket, és most ilyen társadalomban élünk. De reméli, most már annyira rossz a helyzet, hogy a szélsőségesek térnyerése kikényszeríti „a konstruktív együttműködést is ellenzék és kormánypártok között". Ez egyelőre hiú ábránd.

Malgoton kívül szinte csak [namelink name="Lázár János"] vásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja nyilvánított véleményt egyértelműen. Lázár a Heti Válasznak azt mondta, „meggyőződésem, hogy tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába. Bennük félelmet kelt, ha Vona Gáborék fekete egyenruhában, árpádsávosan masíroznak. Ez elég ok arra, hogy ellenezzük az ilyesmit. A gárdázás már csak azért is megengedhetetlen, mert az állam nem mondhat le az erőszak alkalmazásának monopóliumáról." Akik ezután léptek a mikrofon elé, a gárda megalakulása kapcsán már egészen másról beszéltek.

Az MSZP-s politikusok követelték, a Fidesz határolódjon el a gárdától, de nyilvánvalóvá tették: hiába is mosakodik az ellenzéki párt, nem teheti ezt őszintén, hiszen Wittner Mária fideszes képviselő is ott volt az avatáson. „...Olyan politikai megoldásokat keresek, amelyeknek köszönhetően a közeljövőben kétség sem férhet ahhoz, hogy a szélsőjobboldali ideológiák és mozgalmak nem találhatnak politikai szövetségesre, elvi támogatóra a parlamenti pártok, illetve azok képviselői között" – írta Gyurcsány Ferenc is egy nyílt levélben.

A régi, kopott labdát a Fidesz térfeléről Pokorni Zoltán alelnök ütötte vissza. Ő nyilatkozott úgy – miután „a leghatározottabban elhatárolódott" –, hogy a Magyar Gárda megalakítása egyedül Gyurcsány Ferencnek „jön jól", aki félelemkeltéssel manipulál. Ezután volt egy megjegyzése a gárdára, amely szerinte jó szándékú emberek és provokátorok elegye lehet. Azt nem mondta ki, hogy szerinte az MSZP, Gyurcsány Ferenc vagy a kormány alakíttatta meg a gárdát, ez csak egy marketingakció, arra jó, hogy elijesszék az embereket a Fidesztől. A ködös háttérre való ködös célozgatásba még Sólyom László köztársasági elnök is beszállt, aki munkatársán keresztül üzent: „egyaránt elítéli a félelemkeltésre alkalmas demonstratív rendezvényeket, valamint a félelemmel való manipuláció eszközét is".

Vagyis a Magyar Gárda megalakulása ismét arra hívta föl a figyelmet, hogy a közéletben az egymás iránti bizalom elpárolgott – az utolsó cseppig. Nem vigasz, hogy a radikális jobboldalon tevékenykedő csoportok között még nagyobb a bizalmatlanság.

Volt nemzetközi sajtóvisszhang is, a különböző német, cseh – és főleg a szlovák – lapok és politikusok a fasizmussal és a nácizmussal hozták összefüggésbe a Magyar Gárda megalakulását. A Der Standard azt írta, Vona Gábor olyan ember, akitől tényleg lehet félni, egyébként pedig nem tudni, mit csinál, amikor nem a gárdát vezeti.

– Eredetileg történelemtanár a végzettségem, de mint oly sokan, pályaelhagyásra kényszerültem, ma üzletkötőként dolgozom egy biztonságtechnikai cégnél – felelte lapunk kérdésére Vona Gábor. A fiatalember higgadt nyilatkozatát hallva az az érzésünk, hogy ő a legnyugodtabb megszólaló ebben az ügyben. – Az a véleményem, hogy a Fideszről, sőt a többi magyar parlamenti pártról is el lehetne mondani, hogy különböző érdekek földeríthetetlen szövevénye mozgatja a háttérből. Én nem veszem föl azt az inget, ami a másé. Azt, mi milyenek vagyunk, az idő dönti el, én tudom, hogy egyenes a szándékom, és alapítótársaimról is ezt tudom. Amikor egyébként a Jobbikot létrehoztuk, a Fidesz az MSZP-t sejtette mögöttünk, az MSZP a Fideszt, a MIÉP pedig a Moszadot. A folytatás közismert.

Vona kérdésünkre elmondta: Csongrád megye „felülreprezentált" az ötvenhat tagú Magyar Gárdában. A jelentkezők száma országosan meghaladta a háromezret, de ők automatikusan nem tagok még. Október 23-a táján is csak háromszáz beöltöztetett gárdistát fognak látni a budapestiek. Vona kiemelte: ők a törvényeket maximálisan betartva, az alapszabályukban ismert célokért dolgoznak. Felvetésünkre azt is hozzátette, nem öntenek le számukra nem szimpatikus szobrokat, viszont gondozzák azokat, amelyek nekik tetsző eszmét jelenítenek meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!