2015.01.08. 20:41
Sótlan lett a menzareform
Szeged - Év elején életbe lépett a menzareform. A zsömlére 3 deka felvágott, hozzá egy fél paprika súlyának megfelelő zöldség jár, a levesbe pedig rendezvényeken látott mennyiségű hús – ha megeszi a gyerek, ha nem. A só eltűnt.
A diétások is kaphatnak reggelit és uzsonnát
Rengetegen panaszkodtak korábban arra, hogy a diétások csupán ebédet kapnak az oktatási intézményekben, a két kisétkezést otthonról vitt szendvicsekkel kell megoldaniuk. Januártól immár a közétkeztetésben is van diétás tízórai és uzsonna, az önkormányzat ugyanis megkötötte az erre vonatkozó szerződést a Suli-Hosttal. Így a következő ebédbefizetéskor már lehet kérni februárra a speciális táplálkozási igényű gyerekek számára is a napi háromszori étkezést. Már a bölcsisek sem eszik meg a menzakosztot – a reformnak köszönhetően íztelenné vált.
Ön beletesz a reggeli zsemléjébe egy fél paprikát? És 4 szelet párizsit? Január elseje óta a törvény ezt várja el a közétkeztetéstől, hiszen pontosan szabályozza, mennyi tejterméket, húst és zöldséget kell adni a menzai kosztban. A kezdeményezés dicséretes, csakhogy a valóság szokás szerint kiábrándító.
– Eddig két karika paprikát adtunk a zsömléhez, amiből a gyerekek általában az egyiket ledúrták. A norma viszont az idei évtől 3–7 dekagramm zöldség. A felső érték majdnem egy egész paprika súlyának felel meg. Oda kell adnunk, pedig nagy része biztosan a kukában köt ki – vázolta a gyakorlatot [namelink name="Török Gábor"], a szegedi közétkeztetést ellátó Suli-Host Kft. ügyvezető igazgatója.
Hasonló a helyzet a felvágottakkal is: az előírt 2-3 dekagramm párizsiból például 3-4 szelet, melynek elfogyasztása még egy felnőttnek is dicséretére válna.
Vagyis több kerül majd a moslékba. A többletétel miatt idén már 6 százalékkal többet kénytelenek fizetni a szülők. Az áremelésre pontosan a törvényi változás miatt volt szükség. – Több tejterméket kell adnunk és több alapanyagból kell főznünk – foglalta össze Török Gábor. – A levesbe például az alsósok számára is annyi zöldséget és húst kell belefőzni, amennyit egy rendezvényre készülő ebédbe tesznek. Ezt a tavalyi összegből nem lehet kigazdálkodni.
Főzni akar a gyerek
Januártól a bölcsődei étkezés naponta 360, az óvodai 361, az általános iskolai 441, a középiskolai 480 forintba kerül tízóraival, ebéddel és uzsonnával. Ez havonta 8-10 ezer forintos kiadást jelent a családoknak. Ami nem lenne baj, ha elégedettek lennének. Csakhogy nem azok. A legtöbben most arra panaszkodnak, hogy a téli szünet után eltűnt a só az ételekből.
– Iskoláskorú fiam arra kért, hogy ne kelljen ezt az ételt megennie, mert annyira ehetetlen. Kitalálta, hogy tanítsam meg főzni, ha nekem nincs időm mindennap meleg ételt készíteni, mert inkább készít magának ebédet. Ennyire rossz lenne a helyzet? – kérdezte olvasónk. Nos, a jelek szerint ennyire.
– Rakott zöldséget kaptak a gyerekek a bölcsődében. A lányom korábban mindig repetázott az ételekből, most viszont sem ő, sem a többiek nem ették meg, annyira íztelen volt – panaszkodott a keddi menüre Ágnes. Pedig éppen a legkisebbek menüjére volt eddig a legkevesebb panasz. Napok óta viszont annak nagy része is a moslékban köt ki – a váltás óta nem eszik meg még a jó étkű gyerekek sem.
Se cukor, se só
Az íztelen ételek szintén a menzareformnak köszönhetők. Csínján kell bánni a cukorral – az etalonnak számító „menzatea" például így már ihatatlanná vált. A sózással még nagyobb bajok vannak. A törvény iskolások esetében a napi sómennyiséget 3,5–6,6 gramm között szabja meg, bölcsődések és óvodások számára azonban a három étkezésre összesen 2 gramm sót engedélyez. Csakhogy ennek fele mindig benne van már a tízóraira és az uzsonnára kínált péksüteményekben, felvágottakban, tehát a főtt ételben kellett leszorítani a sómennyiséget.
– Jelenleg még mindig 2,5-3 grammra jön ki a napi sómennyiség, a törvény szerencsére ezt szeptemberig még megengedi. Addig igyekszünk olyan beszállítókat találni, akik a pékáruk és a felvágottak sótartalmát csökkentik, hiszen ennél jobban nem szeretnénk sanyargatni az ebédet – mondta el a Suli-Host Kft. ügyvezetője.
Az étkeztető céget nemcsak a konyhán, hanem az intézményekben is ellenőrzik, így nincs lehetőség arra, hogy a törvénynek megfelelően megfőzött ebédet utólag „feljavítsák". A törvény szerint az asztalon nem lehet sem só, sem cukor, de egy későbbi kiegészítés szerint „kifejezett kérésre" adható. Vagyis utólag meg lehet sózni az ételeket, ha mondjuk az étkeztető pedagógustól kér a gyerek. A tejberizshez azonban már nem küldenek fahéjas cukrot – belefőzik az engedélyezett mennyiséget az ételbe, több pedig nem jár. Arra azonban az ügyvezető sem tudott válaszolni, küldhet-e be a szülő. Fő szabály szerint ugyanis nem kerülhet be idegen étel a konyhára.
