Száz évesnek hitték az időkapszulát - kibontáskor derült ki, hogy csak ötven

Róbert emlékezett az időkapszulára, volt, aki azonban nem. Judit azt mesélte, bár tudta, hogy idén több időkapszula is előkerült Szegeden, nem emlékezett rá, hogy az ő általános iskolájában is volt ilyen.  A petőfitelepi Lidicei téri általános iskola 1958-ban Gera Sándor, 1991-től Hunyadi János nevét viselte. Az épület általános iskolaként 2011-ig működött. 

Szombaton több mint ötven volt diák érkezett a nagy napra, volt olyan, aki még az 1960-as években járt ide, és olyan, aki az utolsó között, vagyis már 2000 után. Az emléktáblán 1919 állt, így azt feltételezték, 100 éves tárgyakat találnak benne. A kibontás és a levél elolvasása után jöttek rá, valójában 1969. március 21-én, a Tanácsköztársaság 50. évfordulóján gondoltak a jövő nemzedékére az itt tanulók.

A 2124. számú Hunyadi János úttörőcsapat levelében az állt, hogy a Tanácsköztársaság 100. évfordulóján bizonyára jobb körülmények között ünnepelnek majd a diákok. Azt kérték tőlük, ne feledjék el, kiknek köszönhetik boldogabb, szebb, gondtalanabb éveiket. A levél braille írásos változata mellett fényképek, úttörőjelvények is lapultak a kapszulában. Sőt a jelenlévők nagy meglepetésére egy 2011-es Délmagyarország is, ebből arra következtettek, hogy egyszer már felnyitották a kapszulát.

Haász Józsefné 1981-99-ig volt az iskola igazgatója. - Ezerszer elmentem a lépcsőfordulóban az időkapszula előtt, nem gondoltam, hogy itt lehetek annak kinyitásakor. Legjobban annak örülök, hogy láthattam a régi arcokat, bár nem mindenkit ismertem fel elsőre – nosztalgiázott az igazgatónő.

A megjelentek is üzentek a jövőnek. A régi emlékek mellett új tárgyak kerültek a kapszulába: egy két kötetes könyv, amelyben az iskola történetét írták meg, a Délmagyarország és Szegedi Tükör egy-egy száma, valamint azok nevei, akik az ünnepélyes eseményen részt vettek.