Százezer éves is lehet az Anna-kút vize

A szegedi Anna-kút 1927-ben létesült, a Dél-Alföld első hévízforrásaként tartják számon. 944 méter mélyről tör föl az 51 fokos gyógyvíz, ízületi és gyomorbántalmak, vese- és hólyagbetegségek kezelésére tartják jónak. Sokan visznek belőle rendszeresen, ha nem gyógyhatása miatt, akkor azért, mert megbízhatóan állandó az íze, elég régóta. Ebbe nem szoktunk belegondolni, de a föld alatt nem keletkezik víz. Ami odalenn van, az valamikor csapadékként hullott le.

– Az Anna-kút vize 35-40 ezer évesnél idősebb, lehet, hogy megvan 100 ezer éves is – felelte kérdésünkre Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének tudományos főmunkatársa.

Nem kell a szegedi Anna-kútig elmenni ahhoz, hogy borzasztóan régi vizet igyunk. Ami a csapból folyik, az is 15–30 ezer éves, csak kezelik, hogy a szabványoknak megfelelő legyen.

Fotó: Török János

Az artézi pozitív kutak kezeletlen vizét általában finomabbnak tartják. Ilyen az Algyő és Hódmezővásárhely között félúton, a 47-es főút mellett található kopáncsi kúté. Oda néha utánfutóval is hozzák az üres kannákat, megtölteni. Természetesnek vesszük, hogy itt magától folyik a víz.

Biztosan nyomás van odalenn. Mitől? A Maros és a tőle elég messze lévő Kórógy vizének szintje egyszerre emelkedik vagy süllyed, mert összeköttetésben van egymással a két felszíni víz – tudtuk meg Szalma Elemér biológustól, a Magyar Hidrológiai Társaság vizes élőhelyi csoportjának elnökétől. Ugyanez az összeköttetés mélyebb rétegekben is megvan. Bár leegyszerűsítés, de a Kárpátok karéjára úgy is lehet gondolni, mint víztornyok csoportjára.

Az ott felszín alá jutó vizek „gravitációs úton" jönnek lefelé, és ez nyomást generál. Ráadásul a Kárpát-medence zsugorodik – évente körülbelül egy futballpályányi területtel –, a középhegységeink évente néhány milliméterrel nőnek, más területek pedig süllyednek.

Fotó: Török János

Ezek ugyan lassan zajló folyamatok, ha a medence zsugorodására nem is, a víz körforgására hatással vagyunk. A vízzel foglalkozó kutatók arra hívják föl a figyelmet, hogy a termálkincs fölhasználásán lenne mit finomítani. Ha csak fűtésre kell, jobb lenne úgy kinyerni a melegét, hogy nem hozzák felszínre, és aztán nem engedik ki a felszínre.

Nem csak azért, mert ott annak a víznek a benne lévő anyagok miatt nincs sok keresnivalója, és ha gyorsabban használjuk, mint ahogy pótlódik, akkor fogy. Azért is, mert az ásványianyag-tartalma csökken odalenn, hígul. Édesedik.