Szeged felé bővül az M9-es

A rendszerváltással egyidős a déli autópálya gondolata Magyarországon. Azt a kilencven évvel ezelőtt keletkezett űrt töltené be, amikor a határmódosítások lenyírták a keleti és nyugati megyéket összefogó vasúti és közúti gyűrűt. Maradt helyette a fővárosba központosított sugaras közlekedési hálózat. Az új sztrádák is Budapesten kezdődnek és végződnek, ezeken vezet a legrövidebb és leggyorsabb út – mindenhova.
Az ország leghosszabb útja lesz az M9-es, megközelítőleg 650 kilométeres; Sopront köti majd össze Debrecennel – Szegeden keresztül.
Annyira hosszú távú terv ez az elgondolás, hogy a pontos nyomvonalról nincs még térképe az állami autópályákat építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nek.

A beruházások tervezett szakaszait a honlapjuk is csak a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén ismerteti. Loppert Dániel, a kommunikációs iroda osztályvezetője azzal egészítette ki a közleményeket, hogy húsz részre bontva tervezik megépíteni az M9-est. Szegedig 2020-ig készül el, tervezett költségeket nem tudnak megadni. Annyi biztosnak látszik a közleményekből, hogy a nyomvonal Sopron, Vasvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Dombóvár, Szekszárd, Kiskunhalas és Szeged térségét érinti majd, de úgy, hogy a közeli autópályákat, autóutakat a legkönnyebben el lehessen érni.

2020-ban ér el a Dunától a Tiszáig – 650 kilométer lesz Soprontól Debrecenig.
DM/DV GRAFKA
Ha ez megvan, a karéj másik felét meghosszabbítják, ami Szegedről Orosháza, Békéscsaba és Debrecen elérését jelenti. A számozásával ellentétben nem sztrádának épül, hanem gyorsforgalmi útnak, vagyis kétszer egysávos autóút lesz, amelyet később tovább lehet fejleszteni kétszer kétsávosra.

Eddig egy nyúlfarknyi darab valósult meg a tervekből. Az M9 dunántúli 300 kilométeréből hét éve épült meg az M6-ost és az 51-es főutat összekötő 20,6 kilométeres autóút Szekszárdtól Dusnokig. Ennek része a sokat emlegetett 917 méter hosszú Szent László Duna-híd, amelyről gyakran elhangzik, hogy „a semmiből a semmibe" vezet. Ennek a létesítménynek ad értelmet a most épülő újabb 12,3 kilométeres darab.

Szeged felé

Keleti irányban halad tovább az M9-es a Duna és a Tisza között; az 51-es és 54-es főutat köti össze a Bács-Kiskun megyei Dusnok, Sükösd, Érsekhalma, Nemesnádudvar és Hajós érintésével. A NIF Zrt. januárban pályázaton választotta ki kivitelezőnek a Nemzetközi Vegyépszer Zrt.-t. A tervezett befejezési határidő idén október vége volt, de az építőcég a régészeti feltárásokra és a csapadékos időjárásra hivatkozva határidő-módosítást kért, amiről még nincs döntés. A kétszer egysávos út 12,4 milliárd forintba kerül, amiből 15 százalék hazai pénz, a többi uniós. Nemcsak az utat és a csomópontokat, hanem öt aluljárót, öt felüljárót, egy átjárót építenek egy halastónál, valamint összesen hét alagutat alakítanak ki a vadaknak, illetve a hüllőknek. Tartozik még hozzá az egyik településnél egy 900 méteres zajvédő fal is.