Szeged már 1498-ban szabad királyi város volt: nem igaz a 300. évforduló - ez politikai szlogen a történész szerint

Már az újkőkorban település állt a mai Szeged helyén, a rómaiak korától kezdve a település – akkor Partiscumnak hívták – fontos állomása volt a Maroson zajló sószállításnak. A Szeged nevet először 1183-ban említik egy oklevélen Ciggedin néven. Így Szeged mint település több mint ezeréves múltra tekint vissza. IV. Béla 1247 körül városi rangra emelte, ekkor kapta meg Szeged Buda és Fehérvár kiváltságait.

Ezt erősítette meg 1498-ban II. Ulászló, aki beiktatta Szegedet a szabad királyi városok közé, ez a török uralom miatt elveszett, de 1719-ben III. Károly visszaállította a korábbi jogállást, ebben az évben május 21-én címert kapott Szeged. Ezért ünnepeljük a város napját ezen a napon – idézi fel a csongrádi megyeszékhely történelmét Gulyás László történész.

Gulyás László történész szerint a szocializmusban markánsan megváltozott a város arculata.

Fotó: Kuklis István

A professzor véleménye szerint a 300. évforduló, amelyet most ünneplünk, egy önkényesen kiválasztott dátum, hiszen, ha jobban átgondoljuk, 521 éve lett szabad királyi város! A „Szeged 300. – Szabadon szeretjük!" egy buta politikai szlogen, mögöttes tartalom nélkül. Mitől szabadabbak a szegediek, mint a pécsiek vagy a debreceniek?

A jelző mögött nincs tartalom, hisz Magyarországon rendszeresen országgyűlési és önkormányzati választások vannak, azaz működik a demokrácia. Az emberek az egész országban szabadon élnek! Mit ad nekünk Botka László, amitől mi szabadabbak vagyunk, mint az ország többi lakosa? Ezt lehetetlen mérni, de az itt élők nem is ezt nézik, hanem azt, hogy hány kerékpárút van, jók-e a játszóterek, van-e bűnözés, és ki lehet-e úgy ülni kávézni a Kárász utcára, hogy nem jön oda a koldus. Egyébként pedig, ha jobban megnézzük, a szabad királyi város rangot egy Habsburg királytól kaptuk vissza, 8 évvel a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után – foglalta össze.

A múltidézés során Gulyás László elmondta, 1879 meghatározó évszám volt Szeged életében a nagy árvíz miatt, ezután villámgyorsan kiépült a modern város, s a dualista korszakban aranykorát élte itt a gazdaság. Azt mondja, Trianonnak itt pozitív hatása is volt, hiszen az elcsatolt Kolozsvárról Szegedre helyezték át az egyetemet.

A Tömörkény utca a Roosevelt tér felé nézve 1966-ban. Fotó: Fortepan

– Ezután jött a szocialista korszak. Szeged arculata megváltozott, hiszen a mesterségesen kialakított munkásosztálynak otthont kellett adni, így felépültek a panelek, de ezek csak szerény életkörülményeket biztosítottak az ott lakóknak. Hogy a szegediek mennyire ellenezték a kommunizmust, jól mutatja az, hogy 1956-ban innen indult a szabadságharc, az október 23-ai pesti eseményeket megelőzően itt már 16-án a bölcsészettudományi kar épületében kirobbant a forradalom. Élen jártunk az antikommunizmusban. Egyetlen jótéteménye volt a korszaknak, hogy jelentős ipart hoztak ide, viszont ez az ipar napjainkra gyakorlatilag megszűnt. Napjainkban a magyar régióközpontok versenyében hátul kullogunk. Jól mutatja a helyzetet, hogy Szegeden a legnagyobb munkáltató az egyetem, és csak ezután következik egy ipari üzem, a Pick. Pedig egy 160 ezer fős városnak szüksége volna 4-5 nagyüzemre, mint Győrnek és Debrecennek, hisz ott az oktatás és az ipar jól kiegészíti egymást. De itt a polgármester az egyetemi évnyitón a kormány oktatáspolitikáját gyalázza, ahelyett, hogy az együttműködésen dolgozna, így az egyetem és a városvezetés közös munkája Szegedért nem lehet működőképes – magyarázza Gulyás László. Hozzátette, a város vezetőinek nincs stratégiája, a polgármester 17 éves munkájának pedig nem látszanak az eredményei.