Szeged régi Rómeója a zene szerelmese

A hatvanas évek nagy filmsikerei – A Noszty fiú esete Tóth Marival és A kőszívű ember fiai – tették országszerte népszerűvé Mécs Károlyt, akire az idősebb szegedi nézők ma is úgy emlékeznek, mint kivételes Rómeóra.

– Diploma után, 1961-től 63-ig játszottam a Szegedi Nemzeti Színházban. Szendrő József szerződtetett, Vaszy volt az igazgatónk. Akkoriban komoly rangja volt a szegedi teátrumnak, nemcsak az operának, hanem a prózának is. Rengeteget játszottam, Rómeótól Edmontig csodálatos főszerepeket kaptam. Földi Terivel országos feltűnést keltettünk Bródy Sándor darabjával, A tanítónővel. Nagyon jól éreztem magam a Tisza partján – emlékezik most Mécs Károly.

A csütörtöki Liszt-esten igazi alkotótársa lesz Jandó Jenőnek. A különleges műsorral – amelynek értelmi szerzője a világjáró zongorista országszerte sikert arattak már. Mécs Károly kötődése a zenéhez közismert: az Operaházban is sokszor fellépett, a Szöktetés a szerájból Szelim basáját játszotta.

Mécs Károly a szegedi Tisza-parton.
Fotó: DM/DV
– Harmincvalahány előadást tartottunk, nagyszerű előadás volt. Roppant fontos az életemben a zene, tagja vagyok a Liszt Ferenc Alapítvány kuratóriumának, jó barátom Tokody Ilona, Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenymestere, Komlós Péter és az egész Bartók Vonósnégyes. Amióta az eszemet tudom, koncertlátogató vagyok. Nemrégiben Hamburgban és Frankfurtban Christoph von Dohnányival dolgoztam: a Kékszakállú rádiófelvételéhez én mondtam a prológot. Jandó Jenő zongoraművészeink egyik legjelesebbike, olyan átéltséggel játszik, olyan mélységeket szólaltat meg a Liszt-muzsikából, amelyeket kevesen tudnak ilyen autentikusan tolmácsolni. Az is érdekes a műsorunkban, hogy a korabeli irodalom hogyan hatott a nagy mesterre. Liszt örökzöldjei fölülmúlhatatlanok, a hozzájuk kapcsolódó irodalmi adalékok pedig színesítik és még könnyebben megközelíthetővé teszik a közönség számára a darabjait – mondja Mécs Károly, akiről sokan nem tudják: nemcsak beszédhangja összetéveszthetetlen, hanem kiválóan énekel is.

– Amikor a Mayában játszottam Szegeden, operettet is énekeltem, most pedig Szolnokon adjuk a Csókos asszonyt, abban Tarpataky báróként fakadok dalra – meséli a népszerű színész, aki 73 évesen is rengeteget dolgozik, havi húsz előadása van. Szolnokon kívül a Vígszínházban, a Vörös és feketében és A kertész kutyájában lép fel. – Kilencedik évada játszom a Pinceszínházban Márai Sándor Kalandjának főszerepét. Már túl vagyunk a százötvenedik telt házas előadáson, és Svédországban is sikerrel vendégszerepeltünk.

Liszt és az irodalom

– Elhangzik az estünkön Liszttől a Két legenda: az Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak és a Paulai Szent Ferenc a hullámokon jár. Liszt úgy adta ki ezeket a darabokat, hogy szöveg szerepel előttük, ezeket mondja el Mécs Károly. Eredetileg énekhangra és zongorára íródtak a Petrarca-szonettek, amelyeket Liszt később átírt csak zongorára. Lenau Faustjából is elhangzik egy részlet, ehhez kapcsolódik az első Mefisztó-keringő: Mefisztó, Faust és Margit is megjelenik a zenében. A holt költő szerelme pedig Jókai költeménye, valójában egy melodráma Petőfiről, amelyhez nem zongorakíséret készült, hanem aláfestés – mondja Jandó Jenő, aki évek óta a Naxos cég szólistája. Több száz CD-felvételével a nemzetközi lemezpiac legfoglalkoztatottabb zongoristája.