Szegeden nem tanítanak kínai gyógyászatot

– A legfőbb probléma, hogy téves filozófián alapul – mondja [namelink name="Boldogkői Zsolt"], a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója a kínai orvoslásról. Mint megírtuk, új paragrafussal bővült nemrég az egészségügyi törvény, hamarosan a Kínában szerzett felsőfokú képzést igazoló diplomával praktizálni lehet Magyarországon. A szegedi egyetemen nem oktatnak kínai orvoslást, úgy tudjuk, jelenleg az országban csak a Semmelweis Egyetemen választhatják a hallgatók, felvehető kurzusként.

– Valószínűleg a keleti nyitás politikáját szolgálja a döntés. A kínai orvoslás alapfogalmai, a csí, a jin-jang és a meridiánok ugyanis nem létező dolgok – magyarázza a professzor. Boldogkői Zsolt szerint az akupunktúra hatástalan a gyógyításban, amit az ezzel kapcsolatos átfogó vizsgálatok is alátámasztanak. Az akupunktúra csak placebohatással rendelkezik, de ezt a funkciót egy orvosi köpeny vagy egy fonendoszkóp is képes ellátni.

– Mao Ce-tung, az egykori kínai diktátor a múlt század első felében keltette újra életre az ősi kínai gyógymódokat. Ő maga ugyan nem hitt bennük, de mivel kommunista rendszere nem volt képes ellátni a betegeket, ezért adott helyette cirkuszt a népnek – mondja a professzor. A – szerinte idézőjeles – gyógymódot az Egyesült Államokban és Európában is széles körben alkalmazzák, ez a szabadság fogalmának téves értelmezése. A szakember úgy véli, a kínai gyógynövényekből készült szerekkel is vigyázni kell, egyes vizsgálatok magas ólomszennyezettséget állapítottak meg ezeknél, sőt jelentős százalékban hagyományos gyógyszereket is tartalmaztak.

Magyarországon nincs komoly hagyománya a gyógynövények alkalmazásának a gyógyászatban, pedig sok esetben indokolt lenne – vallja Csupor Dezső, a szegedi gyógyszerészkar adjunktusa. Fotó: Frank Yvette

 Egyeztetnek

[namelink name="Vécsei László"], az SZTE Orvostudományi Kar dékánja arról tájékoztatott, hogy a négy magyar orvoskar egyeztet a kérdésben, ezt követően foglalnak állást a kínai orvosi diploma ügyében.

– Nem elsősorban Kínától kellene tanulnunk, mert ott a modern orvoslás szemszögéből nézve túlzott mértékben használják a növényeket. Németország, Svájc és Ausztria lehet a követendő példa – mondja [namelink name="Csupor Dezső"], a szegedi gyógyszerészkar adjunktusa a magyar orvosok gyógynövényhasználatáról. A szakember hozzáteszi, Kínában jóval később terjedtek el a szintetikus gyógyszerek, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ez az egyik fő oka annak, hogy ott még ma is ennyire népszerűek a gyógynövények.

– Magyarországon nincs komoly hagyománya a gyógynövények alkalmazásának a gyógyászatban, pedig sok esetben indokolt lenne. Nem állítom, hogy mindig így kell orvosolni a betegségeket, de ha indokolt, használni kell a növényi eredetű szereket. Sok gyógynövény van forgalomban, amelyet nem a jelentőségüknek megfelelően használnak. Pedig például a kamilla kiváló a bőrre, a levendula remek nyugtató, az orbáncfű a depressziót enyhíti, a poloskavész a klimaxot gyógyítja. Ezek nagyon könnyen hozzáférhetők, gyógyszerként is kaphatók – magyarázza Csupor Dezső. Szerinte az étrend-kiegészítők esetén az jelent gondot, hogy a jogszabályok nagyon megengedők, és nincs hatósági minőség-ellenőrzés a forgalomba hozatal előtt.