Szegedi írók napja a könyvhéten

A tikkasztó hőség nem rettentette el Szeged íróit, örömmel meséltek műveikről, az őket érintő fontos dolgokról az Ünnepi Könyvhéten. A Dugonics téren gyűltek össze szombaton: Bátyi Zoltán, Bene Zoltán, Czilczer Olga és Miklós Péter. A Szegedi Akadémiai Bizottság Szépírói Csoportjénak elnöke, Veszelka Attila faggatta őket. Czilczer Olgával indult a sor, aki manapság is sok folyóiratban publikál, de Szegeden ritkán lehet elcsípni. Ezúttal is sietett egy fővárosi dedikálásra, de mesélt pár dolgot legújabb könyvéről, a Próbavonulásról.

- Kassák Lajos szerint nem a cél a lényeg, hanem az okok. Én is ebben hiszek. Amikor papírra kerül az első mondat, nem feltétlenül látom az utolsót, a dolog végét. Ez is egy próbavonulás – mondta Olga, aki elsősorban költőnek tartja magát. A prózai köteteit és az egyéb műfajokat, amikben szintén kipróbálta már magát, érdekes kirándulásnak tekinti csupán. A szonettek sűrűn felbukkannak köteteiben, mivel úgy véli, ez az a forma, ami minden korban képes újat mutatni.

Bene Zoltán Áramszünet címet viselő kötetébe is betekintés nyerhetett, aki a meleg ellenére letáborozott a színpad előtt. Főhőre Czeredi Hunor Gábor, akinek életében két nő is szerepet kap: Mira és Kíra. S még magát is beleemelte a kötetbe. 2030-ban játszódik, így az írója a közösségekről is beszélt kicsit, érintve a mai kort. – Rendkívül sokan élünk a Földön, illetve kialakult egy technikai civilizáció, amin felszámolta a közösségeket. Más lett a működési mechanizmus.

Bátyi Zoltán szegedi születésű, bár szülei messzi vidékről költöztek ide. – A felmenőim megkedvelték ez a települést, s ezt a városszeretetet belémültették: hogy jó itt lakni, hogy fedezzem fel a város hétköznapjaiban a jót.

Az író mesélt arról is, mikor a Csillag Börtönbe járt, aminek termése két könyv lett. Máig emlékszik a megkönnyebbülésre, arra a felszabadító érzésre, amit akkor érzett, mikor kilépett a börtönből és becsukódott mögötte az ajtó. – Fontolgatok még egy hasonló könyvet, de lehet abban már az emlékeimet összegzem. Elkezdeni egy regényt komoly munka, de lehet csak a nyugdíjas éveimben lesz időm rá.

A sort Miklós Péter zárta, az irodalomtörténész, aki abba is beavatta a közönséget, hogy Radnóti Gyarmati Fannijával is beszélt. Akkor kezdődött a kapcsolatuk, amikor 2009-ben volt a költő centenáriuma. Fanni persze nagyon diplomatikusan mesélt a költő szegedi éveiről, hiszen ő akkor még csak leveleket váltott vele, s fiatal volt.