Szerdai legesleg: mi a legkedvesebb emléke a Szőke Tiszáról?

Gombos József finneket is vitt a hajóra: Gimis osztálytalálkozónk is volt ott. Egyszer, még a 80-as években összefutottam a Széchenyi téren egy rakás finn fiatallal. Kérték, hogy vigyem el őket egy jó helyre. Azért mentünk a hajóra, mert Nóvé Ernő, a főpincér, kiválóan beszélt finnül. Nagyon elégedettek voltak.

fuxnak nem akármilyen kalandja volt: Életemben először mentem a Balatonra, ráadásul saját "Tünde" nevű robogómmal. Előző este lementem a Hajóra, kicsit inni, táncikolni. Megismerkedtem egy (tápéi) lánnyal, együtt mentünk haza. Egész éjjel szórakoztunk, gondolva, hogy üres a lakás. A lány ment ki a fürdőbe, ruha nélkül, és nyílik az ajtó, jön szembe vele a sógorom... Volt meglepi... Naná, hogy reggel elaludtam, jókor késéssel indultunk a Balcsira... Hajó, hajó, minden jó, ha a vége jó... De ez sajna nem jó! Mondok érted egy fohászt!

Totya is nehéz szívvel emlékezik a gőzösre: Csodás emlékek! Hatalmas bulik,haverok,nők! Apollo zenéje, a Tisza csobogása. Sajnos a barát után, a közös bulik színtere is elbúcsúzik. Néha meglátogattam a kikötőben, szomorúan látva, mit tettek vele gondatlan "gazdái". A képeket akkor készítettem, amikor még a megmentéséről beszélt a város.

Zoli dolgozott is a Szőke Tiszán: Nekem a Szőke Tisza hajó sok minden jelentett a 80-as évektől kezdve. Igen furcsa volt, hogy fiatalként baráti találkozókon, majd diszkóban vendégként rendezvényeken vettem részt. Életem egyik nagy élménye az volt, hogy a nagyok mellett rezidens dj-ként a külső stégen egy-két buliban részt vehettem. Egy igen emlékezetes esetnél, Szeged város történetének egyik jelentős balhéjának is aktív résztvevője voltam, mint rendőr-járőr. Ugyanis nekem volt szerencsém megfogni azt az arab származású fiatalembert, aki leszúrta azt az akkor jugoszláv nemzetiségű vendéget. Az elkövető és a sértett között egy nézeteltérés miatt kialakult verekedésben leszúrták a sértettet, aki kórházba szállítás után meghalt. Sajnos van szép, és rossz élményem is, de akkor is azt mondom, nem szabadna ócskavasként végeznie egy ilyen szép hajónak.

Zsóka minden nap látta a hajót: Az a röpke néhány év, amit mint szegedi lakos ott töltöttem, nagyon megszerettette velem a HAJÓ-t. Nélküle a tiszapart látványából mindig is hiányozni fog valami.

Horthyszobor egy standing ovationt elevenít fel: Kedvenc sztorim, amikor Á. Attila, alias Jimmy jött a rakparton a frissen vásárolt tuning Ladájával. Egy kézifékes fordulás, még egy kézifékes, no egy padka, és beesett a Tiszába a Hajó mellé. :) A hajón bulizó több száz ember ovációja a mai napig megmaradt emlékezetemben. Szerintem ilyet senki nem kapott még! Köszi Jimmy!

Esőváró picit off hozzászólása: Én még a régi hajóra jártam, ami kisebb volt mint a most a tápéi téli kikötőben rohadó, amikor meg Lukács Peti es Apollo zenélt ott lenn a katlanban. Aztán amikor diszkóhajó lett, onnantól már nem.

Saturnus meglátása: Ott, ahol ki volt kötve a parthoz, előtte több, szép muskátlis kert volt egy nagyobb méretű kő virágtartóban. Minden bizonnyal fényképeken is látható. Akkor sokkal szebb és rendezettebb volt az alsó rakpart, igaz kevesebb lépcsővel.

Mike3 nézőpontja: Nekem a békés gubbasztása és az állandósága volt kedves. Jó volt ránézni.

Mignon a boldog hőskorról: Egyszer majdnem berugtunk ott Apolloval...

Imrezsolt:) úgy láthatta, ahogy csak nagyon kevesen: A nyolcvanas évek elején, amikor még patinás szegedi vendéglátó hely volt A HAJÓ, volt szerencsém egy szezont ott tölteni, mint...mint... bánja fene: mint az üzletvezető gyermeke. Tizenévesen, fiúgyerekként, műszaki érdeklődéssel (azóta villamosmérnök) a hajó minden lehetséges porcikáját végigjárhattam. Csodálatos élmény volt a konyhából (az a folyó felőli oldalon volt) pecázni, a gépházban bujkálni (a kézi olajozó tekergetését követően halk szivárgással megindult a gépek olajozása), a fölső teraszról (kávézó) egy jó fagyi után a hátsó csigalépcsőn leereszkedni az étterem szintre, a belső tér gyönyörű faragott, szárazföldi ember számára mindig különleges hajós berendezését érinteni, látni, és még sorolhatnám (akkoriban a folyóból még fogtunk folyami rákot, visszadobtuk természetesen). Manapság hetente látom a "roncsot". Mindig eszembe jutnak az ott megismert arcok (Tibi, Ernő...), az élmények.
Egyszer mindennek vége, ez is az élet része. Nem ítélkezek a "bábáskodói" felett. Ami biztos, gondatlan gazdái is sokan lehettek.

Gyuri_maci véleménye: Sajnos nekem nincs kedves emlékem a Szőke Tiszáról - mivel én már nem járhattam a fedélzetén, nem csodálhattam meg még álltában sem a szépségét. Egy ilyen hajót meg kellett volna menteni. EGÉSZBEN.

Moniknak nem pusztán egy hajó a Szőke Tisza: Itt ismerkedtem meg az első nagy szerelmemmel! Felháborító hogy hagyták hogy semmivé legyen!

Pandora is csapatta a hajón: Szerintem is a legjobb nyári diszkó volt. Hangulatos, zenés, csillagfényes szombat esti bulik a haverokkal és sok vodka-naranccsal. Kár érte! Hihetetlen, hogy ma erre nincs igény...

Tiborcz kesergője: Felfoghatatlan, hogy egy ilyen hajót nem tudtak megőrizni, amely ezer fiatalnak biztosított kellemes estéket, jó zenét és szép leányokat, fiúkat. Nem beszélve arról, hogy a kabinszolgálat volt az egyik legolcsóbb Dél-Magyarországon. Azóta sem volt alkalmam, a Tiszán ébredni, barackpálinka izével a számban és szép leánnyal a kajütben. Ez akkor többet ért mint egy Karib-tengeri utazás, vagy egy velencei szoba a Canal-Grandé-i kilátással.

no21 is a bulikra emlékezik: A legjobb nyári diszkó volt a 90-es években. Sok könnyűvérű csaj járt oda, lehetett strigulázni hétről-hétre :) Minden héten másik nőt lehetett ágyba vinni, minimális költségráfordítással. Ők akkor nem a pénzre buktak, hanem a kinézetre. A mostani szegedi Retro-Sing-Jate-River hangulata egy nagy nulla mellette... Talán majd a TiszaDokk hoz hasonlót, de ott meg azt mondták, hogy nem lesz diszkó.

Teo a szépre emlékezik: Hatalmas bulik színhelye, 70 százalékban törzsvendégekkel.

Gubanc könnybe lábadt szemmel, de annál keményebben írta: Gyerekként láttam a kazánfűtőket dolgozni, a lapátkerekeket forogni, a kapitányt fehér glasszékesztyűben vezényelni, a rakodókat cipekedni, amikor mentünk Visegrádra. Láttam szétrohadni,lerabolni, nagyképű hozzánemértő szögedi nagyokosok által szétbarmolni...


Korábban írtuk:
Az egykori gőzös éveken át diszkóhajóként szolgált Szegeden. Milyenek voltak a bulik? Hát a csajok? Milyen pasik jártak oda? Várjuk emlékeiket, történeteiket!