Színháztörténet - érdekesebben

A magyar színház- és filmtörténet legendás alakja, Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező, Szeged díszpolgára saját vagyonából vásárolta meg a Bécsi körút 11. szám alatt azt a háromszintes épületet, ahol 1987-ben színházi és képzőművészeti munkáiból kiállítóház nyílt. Halála után négy évvel, 2006 végén a múzeum által működtetett kiállítóhely ideiglenesen bezárt, azóta csak néhány csoportot fogadott.

– A megnyitása óta eltelt húsz évben nem csináltak semmit az épülettel. Az illemhelyektől kezdve a tetőig minden tönkrement. A felújítást 4-5 millió forintra taksálták. Pályázattal a megyei önkormányzattól nyertünk erre a célra 2,5 millió forintot, amiből a teljes tetőzetet a cserepekkel együtt lecseréltük. 2008-ban rendbe tettük az épületnek ezt a részét, a munkálatokat idén szerettük volna folytatni a tető alatti beázott mennyezet cseréjével, a mosdó és a fűtési rendszer felújításával – minderre újabb 2,5 millió forint kellett volna. A februárban bevezetett megszorítások miatt nem maradt rá pénzünk – mondta lapunknak Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. A történész azt is hozzátette: Varga Mátyás jövőre lenne 100 éves, ezért áprilisra a kiállítóház földszintjét és emeletét olyan állapotba hozzák, hogy újra látogatókat tudjanak ott fogadni.

Három éve, bezárása előtt így nézett ki a Varga Mátyás alkotásait bemutató egyik kiállítóterem. A szerző felvétele
A távlati cél az, hogy a 2005-ben még 4300 látogatót vonzó kiállítóhely napi négy órában – csoportok előzetes bejelentkezése esetén máskor is – egész évben fogadhassa az érdeklődőket. Akadálymentesítést is terveznek, a mozgássérültek számára illemhelyet alakítanának ki.

– Néhány éve messzebb tekintő javaslatot tettem: regionális színházi kiállítóhellyé, dokumentációs központtá lehetne fejleszteni a kiállítóházat, ahol nemcsak Szeged, hanem Szabadka, Kecskemét és Békéscsaba színházi anyagát is be lehetne mutatni, fel lehetne dolgozni. Minden pártnak tetszett a javaslat, mégsem történt semmi. Ha nem ott, akkor majd valahol máshol megcsináljuk – fogalmazott Szeged színháztörténetének kutatója, Sándor János rendező.

– Varga Mátyás nevének és életművének megőrzésével általánosabb, a közönség számára érdekesebb színháztörténeti emlékhellyé lehetne fejleszteni a kiállítóházat. Színházunk ehhez szakmai segítséget nyújtana, értékes anyagot – jelmezeket és más relikviákat – is tudna adni a múzeumnak – hangsúlyozta Gyüdi Sándor, a szegedi teátrum direktora.
– Az alapítólevél szerint a kiállítóhely Varga Mátyás pénzén, az ő életművének bemutatására jött létre. Szeretnénk ezt tiszteletben tartani. Ha vannak olyan kiállítható anyagok, amelyek kapcsolódnak hozzá, akkor el tudom képzelni, hogy egy-egy sarkot berendezzünk velük. Bővítésre nincs mód, ha lenne pénzünk, akkor inkább egy raktár kialakítására fordítanánk, hogy a hagyaték bemutatásra nem alkalmas részét ott jó állapotban megőrizzük – reagált a felvetésekre Zombori István.

Gregor-emlékszobával vonzóbb lehetne

– Annak idején Gregor József nyitotta meg a kiállítóházat, és később is sokszor megfordult ott. Gregor-emlékszobával kibővítve még vonzóbb lehetne a látogatók számára – véli Kovács Ágnes, a Varga Mátyás Alapítvány egyik vezetője, aki szerint rengeteg olyan színháztörténeti relikvia van még Szegeden, ami helyet kaphatna az épületben. – Jóska és Matyi bácsi tisztelte, szerette egymást – mondta Gregorné Takács Mária, a Kossuth-díjas énekes özvegye, aki örömmel venné, ha férje személyes tárgyai, kitüntetései egyszer majd méltó helyen őrződnének meg.