Tagadja az apa, hogy hasba rúgta a kisfiát

Tagadja N. Miklós, hogy hasba rúgta a fiát. A 49 éves férfit előállították és kihallgatták a szegedi rendőrök testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, miután egy facebookos bejegyzés alapján hivatalból rendelt el nyomozást a Szegedi Rendőrkapitányság. Hatalmas indulatokat váltott ki tegnapi cikkünk, amelyben beszámoltunk az esetről. Egy szemtanú elmondása szerint az apa azért rúgta gyermekét hasba szombaton az utcán és illette trágár szavakkal, mert a gyerek a lábának gurított egy labdát. A férfi ráadásul a kicsi védelmében megszólaló férfinak is nekiesett, fojtogatni kezdte. Abban szakemberek és laikusok is egyetértenek, hogy az ilyen reakció arra utal: a férfi nem először erőszakoskodott.

– Az ilyen magatartás nem a semmiből jön, hosszú folyamat eredménye – mondta el általánosságban [namelink name="Gárdián Lajos"] pszichológus.

– Gyakori, hogy ő maga is bántalmazott volt, és ilyen konfliktuskezelési mintát hozott magával. Az ilyen fokú kontrollvesztésben pedig általában szerepet játszik az alkohol vagy más egyéb szer hatása.

A gyermekbántalmazást a bírók Magyarországon komolyan veszik, és kellő szigorral járnak el – különösen, ha kiskorúval szemben követik el. [namelink name="Kertész József"], a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke szerint a rugdosó apa is számíthat felelősségre vonásra, ugyanis amit tett, az büntetőjogi kategória. – A büntető törvénykönyv csak keretjogszabályt ad, a büntetés mértéke függ többek között a szituációtól, a kiváltó októl, az elkövető állapotától és az okozott sérüléstől is – tette hozzá.

Gumibot a szülő kezében

2010-ben került az ügyészség elé egy családon belüli brutális bántalmazási ügy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy szülőpár a nagypapával kiegészülve évekig verte és gyakran megerőszakolta négy kisfiát, kutyát öltek előttük, fajtalankodásra kényszerítették őket az állatokkal. 2012-ben egy makói férfiról derült ki: üvegszálas horgászbottal verte nevelt gyermekeit, a legidősebb lányt szexuálisan zaklatta. Tizenhat évre került a rácsok mögé tavaly év elején az az izsáki férfi, aki az ítélet szerint 2007-től 4 éven keresztül erőszakolta meg gyerekkorú, enyhén értelmi fogyatékos fiait. Amikor a fiúk ellenkeztek, gumibottal és fabottal megütötte őket. 2013 novemberében derült fény az egyik legdöbbenetesebb magyarországi gyermekbántalmazásra: három kiskorú gyermeket kínoztak éveken át szüleik Szigetszentmiklóson. Rendszeresen megerőszakolták és megverték őket, a kisgyerekekkel patkányt és fekáliát is etettek.

– A rendőrség jelzéssel él az illetékes hatóságok felé annak érdekében, hogy a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket tegyék meg – mondta el [namelink name="Szenti Szabolcs"], a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Sok kritika érte az internetes fórumozók körében az anyát is, aki ott volt, de semmit nem tett gyermeke védelmében. A kicsit a testvére vitte arrébb és vigasztalta egy lépcsőn ülve. A pszichológus hangsúlyozta, ilyen esetekben azt a pontot is nagyon nehéz megtalálni, amikor az ember azt mondja: kiszáll a kapcsolatból.

– Általában megmagyarázható pofonokkal kezdődik, és mindig jönnek a soha többé ígéretek. Sokszor pedig azért ragadnak bele a nők az ilyen kapcsolatokba, mert nincs hová menniük – mondta Gárdián Lajos. Hasonlóan nehéz közbelépniük a bántalmazott családok környezetében lévőknek is, hiszen félreértelmezhetik a jeleket, és beleeshetnek abba a hibába, hogy hamisan vádaskodnak. – Ezért nem mernek sokan jelezni, hiszen ha látnak is valamit, nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban jogosan aggódnak-e.

A gyermekbántalmazások és a súlyos elhanyagoltság hatékonyabb felderítése érdekében pont az ilyen félelmek miatt változik a gyermekvédelmi törvény. A március 15-étől hatályos jogszabály-módosítás értelmében a bejelentő adatait zártan kezelik, így senkinek nem kell tartani az érintettek bosszújától. Az új szabályozás emellett védi a védőnőt, a pedagógust és a gyermekorvost is, a jövőben az ő kilétüket sem fedik fel, ha bántalmazás gyanúja miatt bejelentést tesznek. Az eddig hatályos jogszabályok csak bizonyos esetekben tették lehetővé a bejelentőkre vonatkozó adatok zárt kezelését. Az érintettnek külön kérelmet kellett benyújtani azért, hogy személyazonosító adatait és lakcímét zártan kezeljék, s valószínűsítenie kellett, hogy enélkül őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.