Tengerre, magyar!

– Fogd úgy fel, mint egy kirándulást! – így ajánlotta magyar szállásadónk a montenegrói utat. Az lett belőle. Szép kis barangolás.

A tempó

Előző este még kiszurkoltuk az ikszet a Széchenyi téren az izlandiak ellen, hajnalban pedig nekivágtunk autóval a fekete hegyeknek. Szállásadónk három útvonalat is ajánlott a Kotori-öbölre néző apartmanig, amit 75 ezer forintért adott ki egy hétre. Az útvonaltervező 750-780 kilométert és 11-12 órás menetidőt írt a Szerbián és Montenegrón, illetve a Horvátországon és Bosznián át vezető útra is. Belgrádig, 220 kilométerig minden rendben volt, repesztettünk az autópályán. Utána jött az út kirándulós része. Cacaktól egymást érték a települések, ahol 50-nel lehet menni, és a 60 kilométeres sebességkorlátozások, amit érdemes volt betartani, mert végig ott álltak Szerbiában, később pedig Montenegróban is az út szélén a rendőrök.

Főúton 80 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Senkinek nem hiányzott indulásképpen a gyorshajtásért kiszabható 50–100 eurós (16–33 ezer forint) büntetés. Tényleg olyan tempóban haladtunk, mint a jászfényszarui 7. c osztály Mátrába tartó kirándulóbusza, csak Palágyi Jóska nem volt velünk, akit mindig teletömött az osztályfőnök Daedalonnal, hogy ne hányja tele a buszt a szerpentines úton. A fekete hegyekben csak ilyen van.

Tarajos hullámok elől menekülő kislány. A görög Pelion-félsziget egyik kavicsos strandja. Fotó: Karnok Csaba

Merre van Pljevlja?

Úgy mentünk, mentünk, mendegéltünk, mint a népmesében, és belső Szerbiában mást sem láttunk az út mentén, mint Tüzép- és roncsautótelepeket, félig kész, vakolatlan házakat. Térképpel, GPS-szel, szállásadói tájékoztatóval felszerelkezve haladtunk célunk felé, amikor Prijepoljenél Pljevlja felé kellett volna venni az irányt, hogy átkeljünk a világ második legnagyobb kanyonján, a Tarán, de az istennek se találtuk a helyes utat. Előbb egy zsákutcában kötöttünk ki, majd felszaladtunk egy meredek kisutcába, aminek a végén egy csöppnyi temető volt. Itt egy termetes asszonyság, látva értetlenségünket, egyre hangosabban magyarázta szerbül, merre van Pljevlja. A temetőnél tolattunk, forogtunk a meredélyen – kézifékkel. Lefelé menet egy férfit is megkérdeztünk, aki tök ellentétes irányba mutatta Pljevlját. Akkor döntöttünk úgy, máskor nézzük meg a Tarát.

Irány Podgorica a Moraca kanyonon át, ami lenyűgöző. Montenegró fővárosából a tenger felé kocsikáztunk, de a GPS állandóan vissza akart fordítani. Akkorra már voltam annyira fáradt, hogy többször letegeztem és máshová küldtem a GPS-t. Budvánál a felhők között jártunk, még a ködlámpát is be kellett kapcsolnunk. Mivel kevés autóval találkoztunk a szerpentines úton, nem voltam biztos benne, hogy jó felé haladunk, útjelző tábla azonban hosszú kilométereken keresztül egy sem volt. Végül tizenöt és fél órás utazás után megérkeztünk a szállásunkra, melynek teraszáról gyönyörű kilátás nyílt a Kotori-öbölre.

Pompás hajókázás

A montenegrói strandok kiválóak. A két kilométer hosszú Plavi Horizonti homokos, az exkluzív Oblatno és Movida beach apró kavicsos, és a Tivat melletti Kalardovo strand is nagyon hangulatos. Itt fel lehetett frissíteni az iskolai orosztudást, mert Montenegró tele van orosszal. Daváj, daváj, igyi szjudá – ezt hallottam mindenhol. Egy helyitől megtudtuk, az oroszok megvették fél Kotort, és a török incidens miatt (pár hónapja lelőttek egy orosz vadászrepülőt Törökországban – a szerk.) Montenegró és Ciprus felé vették az irányt az orosz turisták, akik előtte főként a török Riviérára jártak.

A helyi Nikšicko sör igazán kiváló, korsóját 2–2,20 euróért (630–700 forint) mérik a strandon és az éttermekben, egy nagy adag csevap és pljeskavica 5–8 euróba (1500–2500 forint) kerül, a görögdinnye kilóját 110-120 forintért adják, egy pizzáért 1800 forintot, egy palacsintáért, valamint egy tál levesért, amiben njegusi sonka is van, ami igazi montenegróikum,  650 forintot kérnek.

El lehet menni pöfögővel és víz felett száguldó motorcsónakkal is a híres Kék barlangba és az aprócska szigetekre, eldugott öblökbe strandolni. Előbbi kilenc-, utóbbi háromórás program. A motorcsónakban, ami inkább már kisebb jacht, viszont úgy érzi magát az ember a tengeren, mint érezheti magát Sophie Marceau és Jean Reno a Côte d’Azurön. Nem volt kérdés, mit választunk, mert Eszter lányom szereti a pompát, és tényleg már csak a pezsgőspohár hiányzott a kezünkből... Ráadásul a pöfögő és a motorcsónak is ugyanannyiba kerül, fejenként 20 euróba (6300 forint). Szomszédjaink a pöfögővel mentek. Este hallottuk a szálláson, nem volt felhőtlen az örömük.

A kotori óváros gyönyörű a sikátoraival és templomaival, csak ne lenne az a rengeteg macska. Az úton pedig az a tömérdek kóbor kutya. Készüljön fel, bárhol áll meg a Balkánon, tuti, hogy rögtön odasomfordál az autójához farkát csóválva egy kutya, hogy kaját kunyeráljon.

Visszafelé Bosznián keresztül jöttünk. Itt van egy körülbelül hatvan kilométeres, keskeny és borzalmas útszakasz a hegyekben, amit ha kibír, mindent kibír az életben.Egy igazi plázs Montenegróban.

1. Hangolódjon rá a nyaralásra, lazuljon, hagyja hátra minden gondját!

2. Baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás nélkül ne induljon külföldre!

3. Indulás előtt feltétlenül ellenőrizze az utazási okmányainak érvényességét! Érdeklődjön a vámszabályokról és a mobiltelefonálás feltételeiről!

4. Készítse be a legjobb naptejeket, krémeket! Figyeljen oda, hogy szélben és vízben nem érzi úgy a nap melegét, de attól még ugyanúgy leéghet.

5. Kóstoljon helyi specialitásokat, de legyen mértékletes, fokozatosan szoktassa hozzá gyomrát a helyi ételekhez és italokhoz! Csapvíz helyett ásványvizet igyon!

6. Gyakran kell kommunikálnia a helyiekkel, ami nehézségekbe ütközhet, mert vagy ön nem beszél az adott ország nyelvén vagy valamilyen világnyelven, vagy a helyiek. Ilyenkor ne legyen ingerült, mert türe-

lemmel, kedvességgel és egy mosollyal könnyebben megérteti magát.

7. A nyaralás alatt történhet olyan, amit nem lehet előre tervezni, de ne felejtse el: pihenni, kikapcsolódni ment a tengerpartra, nem azért, hogy minden tökéletesen működjön. Engedjen meg magának kisebb bakikat, legyen spontán! Komolyabb probléma esetén kérjen segítséget a biztosító 24 órás szolgálatától vagy a magyar külképviselettől!

Görögország és Montenegró jóval olcsóbb, mint Horvátország

Ez tényleg szebb, mint a Balaton! – kiáltott fel Zsótér Szilvia, amikor életében először meglátta tavaly a tengert Görögországban. Idén is oda mennek, mert Görögország jóval olcsóbb, mint Horvátország. Ferencék is ezért választották Montenegrót.

– Tavaly Nei Poriban 50 ezer forintért béreltünk az utószezonban egy apartmant – mondta a szegedi Zsótér Szilvia. A wifivel ellátott teraszos apartman mindenben megfelelt nekik. A part homokos, a víz kristálytiszta Nei Poriban. Mindennap étteremben ettek gíroszt vagy grilltálat 2–11 euróért (600–3500 forint). A finom helyi sört, a Mythost 1,5 euróért (500 forint), a kávét 1,5–2 euróért (500–630 forint) adták. – A görögök nemzeti itala az úzó (ouzo). Ebből harmincféle volt, nekünk az Olympus volt a kedvencünk. A görög salátát öt euróért, a tengeri herkentyűkkel megrakott tálat húsz euróért (6300 forint) kínálták – mesélte Zsótér Szilvia, aki 15 óra alatt ért le busszal a barátjával Szegedről Nei Poriba. Idén Pargában nyaralnak, és tervezik, hogy Korfura is elmennek hajóval. Ez fejenként 40 euróba (13 ezer forint) kerül. – Nem volt kérdés, hová utazunk, mert tudtuk, Görögország jóval olcsóbb, mint Horvátország – mondta Szilvia.

Az Adria kékebb, mint a többi tenger. Sziklás partszakasz a horvát Rovinjban. Fotó: Hollósi Zsolt

Ezt erősítette meg Ferenc is, aki hosszú idő után Horvátország helyett Montenegróba, Ada Bojanára utazik a párjával. Ferencék már harminc éve járnak autóval Horvátországba, melynek 1800 kilométeres tengerpartját már úgy ismerik, mint a tenyerüket. Azért szeretnek itt nyaralni, mert állításuk szerint az Adria kékebb és tisztább mint a többi tenger. Elmondta, a szállásdíjak brutálisan megemelkedtek az utóbbi években. Ezért is döntöttek idén Montenegró mellett.

– Ada Bojanán 240 ezer forintba kerül egy klímás bungaló tíz éjszakára, amihez még félpanziós ellátás is jár. A horvát Porecben csak a lakósátorért 400 ezer forintot kell fizetni tíz napra – mondta olvasónk, aki állítja, ahogy leérnek a tengerpartra, és megissza az első hideg sörét a mandulafenyők alatt, miközben a kabócák ciripelnek, érzi, hogy hazaért, megnyugszik, átlényegül. Elmesélte, tavaly reggel nyolckor indultak Szegedről autóval Horvátországba, Udvarnál mentek át a határon, és délután háromkor már a tengerben fürdött. Most tisztában van vele, hogy nem fog ilyen gyorsan haladni, mert nincs végig autópálya, el is töltenek egy éjszakát a fekete hegyekben, és csak másnap érnek Ada Bojanára. Nem sietnek, úgy fogják fel az utat, mint egy kirándulást.

A Balkán titokzatos ékköve

[namelink name="Hegyesi Sándor "] szerint az albán tengerpart lesz pár év múlva az új ékszerdoboz a Balkánon.

Szamarak, szemét és Enver Hodzsa bunkerei – ez jut először eszébe Albániáról a legtöbb magyarnak. Hegyesi Sándor szerint ezt sürgősen el kell felejteni, mert a 3 milliós balkáni ország rendkívül gyors ütemben fejlődik. A szegedi Top Tours Utazási Iroda vezetője most jött haza Albániából.

– Egy magyar csoporttal mentem Szegedről Albániába. 13 óra alatt értünk le Szerbián és Koszovón keresztül Tiranába. A 950 kilométert szinte végig autópályán tettük meg – mesélte Hegyesi, aki előtte még soha nem volt a szkipetárok földjén, ahol állítása szerint modern európai állam épül.

– Magyarnak való vidék, magyarnak való árakkal. Egy tengerparti apartman egy hétre 40 ezer forintba kerül fejenként a főszezonban Durrësben, ami 25 kilométerre van Tiranától. A klímáért, takarításért és napozóágyért nem kell külön fizetni. Az apartmanok olyanok, hogy a görögök elsírnák magukat, ha látnák azokat. Nagy képernyős LCD-tévé, wifi, ülőgarnitúra, 200 literes hűtőszekrény – sorolta, mi minden található a szálláson. Albániában angolul és olaszul jól el lehet boldogulni.

Egy kép az apartman teraszáról. Az albán Durres homokos tengerpartja. Fotó: Hegyesi Sándor

– Az olaszok rengeteg pénzt fektettek be a tengerparton, a boltokban is rengeteg az olasz áru. Isteni az albán konyha! Sok zöldséget, gyümölcsöt, valamint grillezett húsokat esznek, és bár muszlim ország, figyelnek arra, hogy az európaiak asztalára disznó- és marhahús is kerüljön – mondta Hegyesi, aki szerint nagyon jók a helyi sörök, a Tirana és a Korca, melyből egy pohár 220 forintba kerül.

Elmondása szerint a tenger kristálytiszta, Durrësnél homokos, Sarandánál pedig kavicsos-sziklás a part. A turisztikai szakember szerint Albánia pár év múlva verni fog minden tengerparti helyet a Balkánon. Már most is sok német, angol és osztrák jár oda.

– Kollégám hét éve volt Albániában, és azt mondta, kerülgetniük kellett a szamárfogatokat. Én is szerettem volna szamarat fotózni, de egyet sem láttam, helyette rengeteg Mercedes és Audi szaladgált az utakon. Az albán társadalomnak csak 7 százaléka nyugdíjaskorú, nagyon sok a fiatal. A helyiek kedvesek, vendégszeretőek, segítőkészek. A 18–20 éveseket Olaszországba viszik vendéglátóipari szakképzésekre, nagyon készülnek az elkövetkező évekre – mondta a turisztikai szakember.

[namelink name="Enver Hodzsa"] kommunista diktátor a második világháború végétől 1991-ig bezárta Albániát, és a bármikor várható katonai csapásra készülve 750 ezer betonbunkert építtetett az országban. Hegyesi Sándor járt Enver Hodzsa atombiztos bunkerében, ami több száz helyiségből álló föld alatti objektum Tirana közelében.

 A bunkert tavalyelőtt nyitották meg a látogatók előtt.

A világ legszebb, leghíresebb strandja

A világ tengerpartjainak legjei közül válogattunk a billionaire.hu oldal segítségével.

A legszebb: Anse Lazio (képünkön, Seychelle-szigetek). A Praslin-szigeteken található partszakaszon paradicsomi nyugalomban lehet élvezni a vakítóan fehér homok és az azúrkék víz kontrasztját.

A leghíresebb: Honopu

Beach (Hawaii). A Honopu strand a szigetek legmagasabb, 27 méter magas szikláinak árnyékában húzódik meg. Itt forgatták többet között a King Kong és A Karib-tenger kalózai negyedik epizódjának jeleneteit. A legtisztább: Lopes Mendes (Brazília). A Rio de Janeirótól háromórás autóútra fekvő Lopes Mendes strandon nincsenek büfék, bárok, árusok, így tényleg csendes a pihenés.