Tetemre hívás a Holt-Marosnál - most épp mintha élne a titokzatos újszegedi víz

Ennének-e a Holt-Marosban fogott halból? Adnának-e belőle gyerekeiknek, unokáiknak? Mikor vizsgálta utoljára az oda befolyó vizet laboratórium? Ki dönti el, mikor öblítsék át az egészet? Többek között ezeket a kérdéseket tette föl lapunkhoz elküldött levelében az újszegedi Borsos István.

Szép, szaga sincs

Olvasónk a tavaly májusi és idei januári halpusztulás miatt fordul a nyilvánossághoz.

Meggyőződése, hogy a Holt-Maros városi tulajdonú szakaszába a csapadékvízzel szennyezés is bejut nagy esők után. Az iszap szerinte fertőzött, és szerinte folyamatosan friss vizet kellene engedni ide. Kilátásba helyezte, hogy környezetkárosítás és állatkínzás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.

A Holt-Marosnak több szakasza van, a Bérkert utcától a víztoronyig húzódó résszel szokott gond lenni. Pedig ez nagyon szép környék. Kétoldalt sétány, padokkal, nagy fákkal, van gyalogoshíd is. A közeli házak kertjei ide nyílnak. Pár kerítésen kapu, lejárat. El tudja képzelni az ember, hogy itt lakik, mindennap lesétál a vízpartra, horgászni az unokájával, vagy csak bámulni a vizet – amelyen most egyáltalán nem látszik, hogy baj lenne vele. Harminc centire le lehet látni. Nincs szaga. – Nyáron sem volt, amikor erre futottam. Csodálkoztunk is, mi történhetett a halakkal – mondta kérdésünkre a párjával babakocsit toló Nagy Tamás. Akkor azért, mint hozzáteszi, nem volt ilyen áttetszően tiszta a víz, kicsit zöldes színe volt.

Kemény András szerint a vízbe hulló lomb is hozzájárult a halpusztuláshoz. Fotó: Kuklis István

A parton az egyik fán ott a Herman Ottó Horgászegyesület kirajzszögezett közleménye: február 3-án a szórványos halpusztulás miatt horgászati tilalmat rendeltek el a Holt-Maros II. szakaszán, itt. Mi történhetett a halakkal, hogy májusban 21 fokos vízben, és januárban 6 fokos vízben is pusztultak?

A vízfrissítés használ, de drága

– A legutóbbi esetnél be volt fagyva, de annyira valószínűleg nem, hogy rámehessenek, léket vágjanak rajta. A jég alatt természetes bomlási folyamatok zajlanak, a fejlődő gázok nem távozhattak a jég miatt. Aztán felmelegedett az idő, a légnyomás leesett, a vízben még kevesebb lett az oxigén, az amurok pedig megfulladtak

– összegzi véleményét Istókovics Zoltán, a Holt-Marost fenntartó Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója. – A Holt-Maros elsődleges feladata a csapadék- és belvíz befogadása. Nem folyik bele szennyvíz, termálvíz sem. Kollégáim rendszeresen végeznek oxigénszintmérést, kémiai vizsgálatot. Azt nem tudom, az olvasó mire alapozza, hogy az iszap fertőzött. Megoszthatná velünk a mérési adatait. A vízpótlásért én vagyok a felelős, kollégáim javaslatára én döntök róla, mikor indítjuk, mikor állítjuk le. Kétségtelen, hogy ha beindítjuk, az használ, de a vízművet semmi nem kötelezi arra, hogy ezt folyamatosan fenntartsa. A kellő gondossággal és takarékossággal járunk el. A vízfrissítés pénzbe kerül. A mi cégünk a rezsicsökkentett, 2010-es vízdíjjal dolgozik, azóta a bérek majdnem megduplázódtak.

Fotó: Kuklis István

A vezérigazgató megmutatta a 2005-ös szerződést, amely szerint a szegedi önkormányzat a Herman Ottó Horgászegyesületnek adta halászati hasznosításra a vizet. Így az egyesület rizikója, ha halat telepít a vízbe, a csapadékvíz-befogadásból, vízminőségromlásból eredő halpusztulásért az üzemeltető vízművet semmilyen felelősség nem terheli. Az is benne van, hogy az egyesületnek minden évben meg kell rendelnie saját költségére a laboratóriumi vízvizsgálatot.

Ez most egy kanális

– Rendszeresen nézzük az oxigénszintet, most pedig a két halpusztulás miatt felkértük a Szent István Egyetemet egy átfogó vizsgálatra, megoldási javaslatra. A tizenöt éve kötött szerződést majd át kell beszélnünk az önkormányzattal – mondja Kemény András, az egyesület elnöke, aki a tavaly májusi pusztulás után 32 interjút adott az ügyben.

– Tizenöt év alatt megnőttek azok a partra ültetett fák, amelyeknek a lombja belehullik a vízbe, és szerintem szennyezi is. Nem lehet véletlen, hogy mindig ezzel a 750 méteres szakasszal volt baj az utóbbi öt évben. Az sem normális, hogy egymásra mutogatunk, olyan megoldást kell találni, ami az ott élő embereknek, a halaknak és a természetnek is megfelelő. Ez a város kiemelt, értékes területe, miközben olyan funkciója van, mint egy faluszéli kanálisnak. A frissvíz-pótlás ilyen körülmények között csak tüneti kezelés.

Kemény emlékeztetett, a nyári pusztulás előtt két nagy felhőszakadás mosta az árkok ki tudja, milyen vizét a Holt-Marosba. Addig, amíg nem derül ki, mi lehet a megoldás, nem telepítenek halat oda, mert annak nincs értelme, hogy elpusztuljanak. Amit egyébként onnan kifognak, az – főleg nyáron – kellemetlen iszapízű.