2017.07.29. 15:05
Tízből kilenc betegen segít a speciális műtéti technika, Szegeden már rutinnal használják
A fel nem ismert, főként nyáron előforduló infarktusoknál elzáródó koszorúereket nyitják meg egy speciális eljárással a szegedi kardiológiai központban. A betegek gyorsabban gyógyulnak, és sokkal jobb az életminőségük, mint egy hagyományos szívműtét után.
– Megfelelő szakmai rutinnal akár 2-3 év alatt is megtanulható ez a speciális műtéti technika, de kezdőknek nem ajánlom. Nekik ez 20 év is lehet – mondta nevetve, de egyáltalán nem viccelve Gerald Werner kardiológusprofesszor, amikor tegnap a SZTE Kardiológiai Központjában egy különleges szívkatéteres beavatkozás megkezdése előtt kérdeztük.
Feszülten figyeli a monitort Ungi Imre (középen) és Gerald Werner (jobbról) a katéter bevezetése közben. Csak nagy rutinnal lehet nekifogni a fárasztó és nehéz speciális eljáráshoz. Fotó: Karnok Csaba
A Darmstadtban, Szeged testvérvárosában dolgozó specialista jó néhány éve dolgozik együtt a szegedi szakemberekkel, akik jórészt tőle sajátították el azt tudást, amellyel mára Magyarország CTO-centrumává tették Szegedet. Ezért jönnek az ország teljes területéről a betegek az Ungi Imre vezetésével működő invazív kardiológiai osztályra. A rutinos orvosok számára is fárasztó és nehéz beavatkozás átlagosan 3 órát vesz igénybe, de előfordul, hogy akár 6 órán át is a műtőben dolgoznak a szakemberek.
A CTO – a koszorúér krónikus teljes elzáródása – olyankor alakul ki, amikor valaki nem veszi észre, és lábon hord ki egy infarktust. Az ilyen szívrohamok a frontok, a kánikula és a nyári időszakban sokkal gyakoribbak. Az elzáródott koszorúér helyett kisegítőerek alakulnak ki, azok viszont nem működnek elég jól, ezért komoly kockázatot jelentenek a betegre nézve. A CTO-katéterezésnél a régebben elzáródott koszorúereket nyitják meg újra.
A speciális szívkatéteres eljárás előnye, hogy olyan területekhez férnek hozzá a szakemberek, ahová hagyományos műtéti technikákkal – nyitott szívműtéttel – nem vagy csak nagyon nehezen. Ráadásul nem kell érpótlás, hiszen a koszorúeret kitisztítják, a betegek pedig néhány napos lábadozás után hazamehetnek. 10-ből 9 beavatkozás sikeres. Egy ötéves kutatás szerint pedig életminőségük is sokkal jobb, kevesebb a panaszuk, jobban bírják a fizikai terhelést, és kevesebb gyógyszert is kell szedniük. Viszont drágább, mint a hagyományos eljárások.
– Az előírás az, hogy csak olyan intézmény végezheti, amely legalább évi 50 esetet így lát el. Mi évente 160-180 beteget gyógyítunk ezzel az eljárással – magyarázta a szegedi osztályvezető főorvos, aki a megszerzett tudást igyekszik továbbadni debreceni és pécsi kollégáinak is.
Német–magyar orvosi együttműködés a műtőben. Werner professzor (jobbról) jó szakmai és baráti kapcsolatokat ápol szegedi kollégáival, például Ungi Imrével (balról) – és időnként be is segít nekik.
