Tizenöt éve az adósságspirálban: kilakoltatás előtt

– Legutóbb azt mondta a végrehajtó, hogy márciusig találjunk ki valamit – meséli Király Imre. A férfi már öregségi nyugdíjat kap, de előtte rokkantellátásban volt, miután szívműtéten esett át. – Olyan mélyre zuhantunk néhány évvel ezelőtt, ebből a gödörből már nem tudom, hogyan lehetne kijönni. Van egy biztosításom, talán az lenne a jó mindenki, főleg a gyerekek számára, ha én nem lennék – mondja. A családnál már évekkel ezelőtt leszerelték a radiátorokat, mert a távfűtést sem fizették. Azt a számlát már kiegyenlítették ugyan, de a bérleti díj a kamatokkal is tovább emelkedett, ma már hárommillió forinttal tartoznak az IKV Zrt.-nek.

Nekik nincs rezsicsökkentés

– Nyolcvanezerért szerelnék vissza a radiátorokat, nincs meleg vizünk sem. De honnan vegyek nyolcvanezer forintot? Ráadásul a szolgáltatónak ki kell fizetnünk a fűtést és víz nélkül is az alapdíjat, így gyakorlatilag hétezer forintot még így is fizetünk, hogy se fűtés, se víz – mondja Király Imre, aki a többi számlát fizeti, online utalással minden hónapban fizet  az áramszolgáltatónak, de az alapdíjat is a Szetáv Kft.-hez. A lakást fenntartó IKV Zrt.-nek azonban elfogyott a türelme, ahogy a férfi mesélte, nyáron már ki kellett volna költözniük, de nem tették, mert nincs hova menniük. Király Imre szerint a támogatásokat nem a hasonló helyzetben levőknek találták ki, hanem azoknak, akiknek magasabb a jövedelmük.

Amikor baj van

– Azt mondta az igazgató, hogy csak akkor jövök, amikor már baj van – idézi fel a lakásokat kezelő cég vezetőjével történt találkozását Király Imre. A férfi azt is elmesélte, hogy felkereste a Védőernyő a Díjhátralékosokért Közalapítványt is, de ott számlákat kértek be, de neki online érkeznek a számlák. Az októberben a lakosság előtt is megnyíló magáncsőd intézményére pedig csak legyintett Király Imre:

 – Nézze meg a feltételeket! Kell hozzá önerő, és az adósságok között hitelnek is kell lennie. Nekem nem is adnak hitelt.

Elindulni a lejtőn

– Boncmesterként dolgoztam, jól kerestem – fog történetükbe Király Imre. – Aztán jött a majd egyéves táppénz, később lerokkantosítottak, ezzel a jövedelmem a töredéke lett. Nyolc gyerekünk van, ebből persze öten már nem laknak itthon, mindegyikőjüknek van munkája, inkább ők segítenek bennünket, amennyire tudnak. Három kiskorú gyermekünk él még velünk, az ikrek tizenhét évesek, a kicsi hét. A feleségem siketnéma, ő húszezer forintot kap havonta, ehhez jön az én nyugdíjam, ami száztízezer forint. És itt van a három iskolás gyerek – mondja. A férfi kezében tartja a telefont, a laptopon mutatja, hogyan fizeti be az áramdíjat. – A külföldön dolgozó fiamtól kaptam, kell a kislánynak is az iskolához, ma már a gyerekeknek lehetetlen számítógép nélkül létezni – magyarázza a férfi. Király Imre büszke a gyermekeire is, mindegyiknek sikerült munkát találni. – Egyiknek sincs túl jól fizető állása, de segítenek, ahogy tudnak. Most pár hónap alatt, márciusig ezt a lakást kellene valahogy megoldani, itt élünk már évtizedek óta.

Önkormányzati bevételkiesés

A kormány rezsicsökkentő intézkedései kedvezőek a lakosság számára, ugyanakkor több százmilliós bevételkiesést jelentenek a szegedi önkormányzat közszolgáltatást ellátó cégeinél. A bevételkiesés mellett a társaságokra kivetett különadók (felügyeleti díj, banki tranzakciós költségek, hulladéklerakási járulék, energiaadó, közművezeték- adó) pedig többletköltségeket jelentenek.

A Szegedi Vízmű, amely felerészben a város tulajdona, az egyetlen, amely nyereséges, és egyben osztalékot is fizetett az önkormányzatnak, ám ennek az összege drasztikusan lecsökkent. A hulladékgazdálkodásról az elkövetkező hónapokban derülhet ki, hogy vajon talpon tud-e maradni. A rezsicsökkentés alaposan meggyengítette a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft.-t, most újabb változás, hogy tavasztól állami cég számláz a szemétszállítás után, de egyelőre csak papíron. Törvényi szabályozás alapján, központilag szedik be a díjat, majd a költségek után osztanak vissza meghatározott összeget a szolgáltatónak. A lakosság most arra számíthat, hogy az átalakulás alatt szünetelő számlázás után havonta nemcsak az aktuális, hanem az elmaradt díjakról is számlát kapnak majd. Az önkormányzat a változások miatt a hulladékgazdálkodási cég talpon maradása érdekében több százmillió forintot kénytelen tartalékolni, illetve hitelkeretet biztosítani.

A legnagyobb falat az önkormányzati tulajdonú szolgáltató cégek között a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. Korábban felerészben magántulajdonú cég látta el a szolgáltatást, amely az önkormányzat 500 millió forintos támogatása ellenére tavaly tönkrement, így az önkormányzatnak kellett gondoskodnia a feladat ellátásáról, és egy új önkormányzati tulajdonú társaság alapításáról. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester szerint az év végére nem lesz veszteséges a cég, mert a korábbi magántulajdonos által kiszervezett, a cégből pénzt kiszivattyúzó tevékenységeket visszavette az önkormányzat. Bár a gáz szabadpiaci ára folyamatosan csökken, ennek semmiféle hatása nincs a szolgáltatásra, ugyanis a cég csak állami gázkereskedőktől tudja beszerezni a szolgáltatáshoz szükséges gázt, azok pedig nem érvényesítik a világpiaci árcsökkenést. Az állam persze támogatással egészíti ki a rezsicsökkentésből fakadó, a díjak és a költségek közötti különbséget, de ez minden városban eltérő mértékű, amire nem lehet tervszerűen alapozni. Az időjárásnak hála, az enyhe tél miatt ez évben nem lesz veszteséges a cég. Tapasztalati adatok szerint a rezsicsökkentés nem oldotta meg a lakossági fogyasztók eladósodását, ugyanakkor a bevételkiesés és a pótlólagos adóztatás az összes fejlesztési és amortizációs forrást kivonja a közszolgáltató társaságokból, rontva az ellátás színvonalát. A lakosság eladósodása pedig nem csökken jelentősen, az önkormányzati cégeknek is kell ezzel számolniuk, az önkormányzatnak pedig forrásokat kell erre a célra biztosítania, ahogy el is különítettek erre a célra ötmillió forintot, amivel éppen a Védőernyő a Díjhátralékosokért Közalapítványt támogatják.

A Védőernyő a Díjhátralékosokért Közalapítványt az áramszolgáltató, a Szegedi Vízmű, a szegedi távfűtést szolgáltató cég hozták létre. Ahogy a grafikonon is látszik, mostanra jelentősen megcsappant a kérelmezők száma és a támogatás összege is. Ennek elsősorban azonban nem a rászorulók számának jelentős csökkenése az oka, hanem a támogatók számának a csökkenése. Ráadásul az állam tavaly megszüntette az adósságkezelési programot, amelyben jelenleg még több száz család részt vesz, de ők azok, akikkel még tavaly tavasszal kötöttek megállapodást, így újak már nem kerülhetnek a rendszerbe.

Társasházaknak meg sem kottyan a rezsicsökkentés

– Egy társasház esetében éves szinten maximum hat-hétezer forint megtakarítást jelent a rezsicsökkentés, ami az áramfogyasztásból adódik – fogalmaz  Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szövetségének elnöke. Kaplonyi cége kétszáz társasházat kezel, ezek között sándorfalvi közösség is van. – A kéményseprésen havonta 75 forintot spórolunk – próbálja érzékeltetni a társasházkezelő a rezsicsökkentés rájuk gyakorolt hatását. – Bár a szemétszállítás jelentősebb mértékű – magyarázza Kaplonyi –, valójában ez is csak a korábbi hiányokat kompenzálja. Kaplonyi ezalatt azt érti, hogy a társasházak felújítási alapjaiban tátongó lyukakat tudják ezzel betömködni. A szakember tapasztalatai szerint a magánlakásokban élőknél a kisebb adósságokat lemorzsolta a rezsicsökkentés, de a nagy adósságok megmaradtak, ezek valószínűleg végrehajtás alá kerülhetnek már. (A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján 88 már árverésre kiírt lakás van, de ez csak az október és december között kalapács alá kerülő ingatlanokat jelenti. Az árverésre kijelölt lakások közül a legtöbbnél a bank a kezdeményező, de bőven akadnak közüzemi tartozás miatt a listára kerülők is.) Kaplonyi György szerint a magáncsőd intézménye nem járhatatlan út, bár eddig kevesen jelentkeztek erre. A szakember úgy véli, hogy a végrehajtás rendszerébe kellene azt beépíteni úgy, hogy azok számára, akiknek nagy adósságaik vannak, kötelezővé is lehetne tenni a magáncsődöt.

Az MTOSZ elnökének kezelésében levő kétszáz társasházból ötnél vannak komolyabb anyagi gondok a közösköltség-tartozások miatt. Összességében a közös költséggel tartozók száma évente egy-két százalékkal nő, összegszerűen 10-12 százalékkal kevesebb folyik be.

Csak az odafigyelés használ

– Hát, hogy csökkent-e a rezsi? Nem is tudom – gondolkodik el a fizetnivalókon a kübekházi Magné, aki lányával és három unokájával él egy fedél alatt. – Olyan ötvenezer forint körül kell a postán feladnunk. Most persze kipukkadt az egyik vízcsövünk, az pluszba jött. Igazából oda kell figyelni, le kell kapcsolni a villanyt magunk után, az az igazi spórolás – mondja. Aztán az asszonynak eszébe jut a szemétszállítás, szerinte azon lehet érezni, hogy kevesebbet kell fizetni. – Négyezer helyett kétezret kell fizetni, ha egy hónapban csak egyszer tesszük ki a kukát, ezt megéreztük, jó volt. Most persze, hogy elkezdtünk fűteni, azzal több a szemét, lehet, hogy hamarabb meg fog telni.

A kisebb településeken a tapasztalat az, hogy akiknek a rezsi gondot jelentett, főként akkor, amikor nagyon felszökött a gáz ára, már áttértek a vegyes tüzelésre, többen fával fűtenek.

– Mi magunk is fával fűtünk – magyarázta Üllés polgármestere. Nagy Attila Gyula úgy tapasztalja, hogy településükön csökkent az önkormányzathoz segélyért fordulók száma. 2011-ben még kétszázhárom esetben kértek lakásfenntartási támogatást, más formában ugyan, de 2015-ben ez a szám százharminchétre csökkent a háromezer lakosú településen.

Pitvaroson tizennyolc százalékkal csökkent a hasonló kérelmek száma – tudtuk meg a polgármestertől. Radó Tibor az önkormányzatot terhelő rezsi csökkentéséről sikerként számolt be, de mint kiderült, nem attól csökkent a kiadás, hogy hatósági árakat vezettek be, hanem attól, hogy napkollektorok, hőszivattyú és biomasszakazán épült az energetikai rendszerbe, ezzel kilencven százalékkal tudták csökkenteni a település költségeit.

Tömörkényen, ahogy lapunkban már korábban is beszámoltunk, a rezsikiadásokat az növelte meg, hogy az utóbbi években a környező településeken befejeződött a csatornázás, így a kevesebb ügyfelet kiszolgáló szennyvízszállító cégek árakat emeltek, ezért a még csatornázatlan falvakban most többet kell fizetni a szippantós kocsi kihívásáért.

Nem csökken az adósság

A közüzemi szolgáltatók közül az EDF DÉMÁSZ és a vízszolgáltatók a lakossági hátralékok csökkenéséről számoltak be. Például míg az áramszolgáltatónál 2011-ben a régióban tartozó háztartások három és fél milliárd forintos adósságának egyharmada Csongrád megyében halmozódott fel, addig 2015-ben már csak két és fél milliárd forint az adósság, és ezek 23 százaléka megyei – magyarul térségünkben nagyjából félmilliárddal kisebb a tartozások összege. Nem látszódik a nagymérvű lakossági hátralékcsökkenés a rezsicsökkentett távhőnél, illetve a nem rezsicsökkentett lakásbérleti díjaknál és közös költségeknél. Bár az IKV Zrt.-től kapott adatokat, ahol a hátralékosok száma és a felhalmozott tartozások összege sem csökkent látványosan, óvatosan kell kezelni, mert sok esetben az adósok már nem is élnek a bérleményekben, ahol nem fizették a költségeket.

A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy 2011. és 2014. években a hátralékos szegedi háztartások száma 1801-ről 1967-re nőtt. Összegszerűen 334 millió forintról 440 millió forintra duzzadt fel az adósság. A hatékonyabb behajtások miatt 2015-ben csökkent a hátralékos háztartások száma és az adósság is. Az idén a fűtéselszámolások miatt ismét növekedett az IKV Zrt. kintlévősége. A távfűtéses lakásokban élők sem tudták jelentős mértékben leküzdeni az adósságukat, hiába olvasható minden számlán a rezsicsökkentés következtében megtakarított összeg. Tavaly év végén 87 millió forinttal tartoztak a távhőszolgáltatónak a szegedi fogyasztók, jelenleg ez az összeg 124 millió forint körül van. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy ez az adósság tavaly július óta nőtt ekkorára, ekkor vette át az önkormányzat a magántulajdonostól a céget, tehát az addigi tartozásokat a magáncég által megbízott Global Faktor Zrt. kezeli. Ezért is furcsa az, hogy a kormány tavaly megszüntette az adósságkezelő programok finanszírozását. Szegeden még a programhoz tavaly csatlakozó családokkal végigviszik a másfél évre kötött megállapodást, de újak már nem indulnak. Ráadásul a tíz évvel ezelőtt létrehozott Védőernyő a Díjhátralékosokért Közalapítvány is évről évre egyre kevesebb családon tud segíteni, mivel az alapítvány finanszírozásából is kivonulnak az eddig támogatást nyújtó cégek. A Védőernyőt rendszeresen az áram- és vízszolgáltató cég támogatja, pont azok, ahol a lakossági hátralékok amúgy is csökkentek. Az IKV Zrt. 2015-ben már nem fizetett be a szervezet számlájára, inkább részletfizetési kedvezmény biztosításával segíti az adósokat. A szegedi önkormányzat a költségvetésében tavaly és az idén is ötmillió forint befizetését vállalta. A Védőernyő 2011-ben még 1332, 2015-ben csupán 328 kérelmet bírált el, ezzel arányosan csökkent a támogatásra folyósított összeg is.