Tízmilliárdok érkeznek Szegedre: adósságot vállalt át a kormány, utak és sportlétesítmények épülnek, már működik az ELI

A megtévesztőnek tűnő kormányzati offenzíva még 2013 februárjában kezdődött. Az állam ekkor állapodott meg az önkormányzatokkal arról, hogy átvállalja az addig felhalmozott adósságuk egy részét azoktól a városoktól, amelyekben több mint ötezren laknak. A kormányhivatal akkori közleménye szerint az átvállalás mértéke 40 és 70 százalék között mozoghat. Mivel a tüntetők egyelőre csak Szegedet akarják megvédeni, megnéztük, hogy alakult ez a megyeszékhely esetében. Az első körben a város 28 milliárd forintos adósságának felét vállalta át az állam. 2014-ben viszont jött a folytatás: február végéig teljesen eltűnt Szeged adóssága.

Érdekes, hogy ez Botka László polgármestert nem nagyon izgatta, ez pedig az intézkedést bejelentő akkori nemzeti fejlesztési miniszternek is feltűnt. Németh Lászlóné a szegedi sajtótájékoztatót rendhagyónak nevezte, mivel ez volt az első olyan település, amelynek az adósságkonszolidációját bejelentő sajtótájékoztatón nem vett részt a polgármester.

Orbán Viktor 70 milliárdos csomagot hozott

Arra, hogy maga a miniszterelnök is beleavatkozzon Szeged ügyeibe, 2017 januárjának végéig kellett várni, az apropót a Modern Városok program adta. Orbán Viktor találkozott Botka Lászlóval, akivel közös sajtótájékoztatót tartott. Szegednek minden adottsága megvan ahhoz, hogy egy kiemelkedő regionális központ legyen – mondta akkor a miniszterelnök. A bejelentett beruházások teljes költségét Orbán Viktor a gazdaság állapotától függően 70 milliárd forintra becsülte. A kormányfő a megállapodásban rögzített pontok közül elsőként a 47-es út négysávúsítását említette, amivel olyan észak–déli közlekedési tengely jön létre, amely Szegedet Debrecenen keresztül összeköti Miskolccal. Emellett pedig jöhet egy vegyes funkciójú, vasúti és közúti Tisza-híd mintegy 15 milliárd forintos költségű építése, és ehhez kapcsolódva Makó felé az elővárosi közlekedés fejlesztése – közölte a miniszterelnök. A kormány vállalta a szegedi repülőtéren a nemzetközi minősítési szabályok változása miatt szükségessé vált technikai fejlesztések finanszírozását és egy új utasforgalmi épület kialakítását is. De szó volt még egy 200 hektáros iparipark-fejlesztésről is. Ennek egy részén a magyar élelmiszer-gazdaság szempontjából is jelentős beruházás valósulhat meg, a másik felén pedig a lézerközponthoz kapcsolódó technológiai parkot alakítanak ki – közölte Orbán Viktor. Szintén itt jelentette be a miniszterelnök, hogy a Modern Városok programban újíthatják fel a Belvárosi hidat, és a kormány támogatja a Mars téri buszpályaudvar áthelyezését, hogy a helyén közösségi igényeket kielégítő teret alakítsanak ki. A sportcélú fejlesztések közül a kormányfő kiemelte az új fedett uszoda akkor még 7 milliárd forintra tervezett építését, egy, a teremsportok számára alkalmas csarnok és egy atlétikai centrum kialakítását.

Fotó: Karnok Csaba

Az is ekkor dőlt el, hogy felújítják a Széchenyi teret, pedig ezt a város korábban nem tervezte. Amikor a miniszterelnök meglátta, hogy milyen állapotban van a tér, megkérdezte Botka Lászlót, hogy azzal mi a terve. A polgármesternek olyanja éppen nem volt, mégis kapott egy hárommilliárdos felajánlást, a felújításra kiírt tervpályázaton pedig azóta már eredményt is hirdettek.

Jutott a lézerközpontra is

Akkoriban viszonylag gyakran járt Szegeden Orbán Viktor, aki eljött az ELI májusi átadására. A szegedi lézerközpont Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása – jelentette ki az átadón a miniszterelnök. A központ egyébként az átadásig nagyjából 70 milliárd forintba került, ráadásul a döntést komoly viták előzték meg. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött. A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – közölte Orbán Viktor. A kormányfő szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni – tette hozzá.

Fotó: Karnok Csaba

350 programozói állás

2018 februárjában lett új munkahelye 350 szoftverfejlesztőnek. Az amerikai EPAM System Kft. új szegedi irodakomplexumát a külügyminiszter adta át. Szijjártó Péter a megnyitón azt mondta, egy ország sikerének kulcsa abban áll, hogy milyen gyorsan tud átállni az új digitális ipari korszakra, és meg tudják-e győzni ezen új digitális ipari korszak legnagyobb szereplőit, hogy náluk érdemes befektetni. Emlékeztetett, hogy 2016-ban kötött stratégiai megállapodást a kormány az EPAM Systems Kft.-vel, aminek az eredménye volt, hogy 3,6 milliárd forintos beruházással Debrecenben és Szegeden bővítette kapacitásait és dolgozóinak létszámát az amerikai szoftverfejlesztő. A kormány 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a beruházáshoz. A megállapodás értelmében Szegeden új irodaházat építettek, Debrecenben pedig a meglévő bővítéséről döntöttek.

Egy egész várost nem lehet büntetni

Ahhoz képest, hogy az „összellenzék" szerint Szegedet meg kell védeni, nem is olyan rossz itt a helyzet. Legalábbis a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa szerint. Gyopáros Alpár tavaly októberben adott interjút a Délmagyarországnak, amelyben többek között arról beszélt, hogy a kormány úgy döntött, biztosítja az építőipari árak emelkedése miatt bizonytalanná vált uszodaépítéshez szükséges többletforrást, így összesen 16 milliárdot fordítanak a megvalósításra. A kormánybiztos az útfejlesztésekről szólva emlékeztetett a 47-es út szélesítéséről. Szeged ráadásul a helyi projektek megvalósítására is kap pénzt, több mint 120 milliárd forint támogatásból fejleszthet a város. Ez az egyik legmagasabb kormányzati támogatás. Arra a kérdésre, hogy hogy lehet az, hogy egy ellenzéki város kapja szinte a legtöbb ilyen támogatást, Gyopáros Alpár elmondta: bár több kérdésben – így a migráció kezelésében – sem értenek egyet Szeged szocialista vezetésével, emiatt nem lehet büntetni a szegedieket.

Gyorsforgalmin Debrecenbe és Pécsre

Jutott még egy hír tavaly év végére is, legalábbis ami a szegedi fejlesztéseket illeti.Bejelentették, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítették a 47-es főút kétszer kétsávos gyorsforglami úttá bővítését, illetve a mohácsi autópályahíd segítségével hasonló út épül Pécs és Szeged között is. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztések azt jelentik, hogy a listán szereplők a beruházás lebonyolításakor egyszerűbb és gyorsabb hatósági elbírálásban részesülhetnek.

2021-re kész lesz a tramtrain

A következő hírt nem a miniszterelnök, hanem Lázár János jelentette be, szintén tavaly év végén. Az országgyűlési képviselő, aki a traimtrainért és a déli régió közlekedésének fejlesztéséért felelős kormánybiztos is, novemberben mondta, hogy jól haladnak a 71 milliárd forintba kerülő beruházással, és 2021 őszére, a tanévkezdésre elindulnak az első menetrend szerinti szerelvények.

Idén egyébként talán még tényleg nem érkezett egy fillér kormányzati pénz sem a városba, de még csak január 3-a van.