Több millió ember életét tenné elviselhetőbbé a nanokapszulába zárt megoldás

Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó speciális na­­nomedicinás kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai, Dékány Imre és Vécsei László partnereikkel közösen fej­­lesztettek ki. A kutatómunkában meghatározó szerep volt Toldi József biológusprofesszornak, illetve Krizbai Istvánnak, az MTA doktorának, az SZBK la­­boratóriumvezetőjének.

– A kinurenin program régen kez­dődött, körülbelül 20 éve dolgozunk együtt Toldi József biológus és Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus professzorokkal. Utóbbi az új molekulák szintézisét felügyeli, Toldi professzor pedig élettani és farmakológiai vizsgálatokat végez. Kutatása­ink során bebizonyosodott, hogy a kinurénsav, pontosabban kémiai részecskéi pozitívan képesek befolyásolni több neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór állatkísérletes modelljeiben a tünetek kialakulását. Az anyamolekula, azaz a kinurénsav azonban nehezen jut be a központi idegrendszerbe, és ezzel jelentősen korlátozódik a vegyület alkalmazhatósága – magyarázta Vécsei László, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

Vécsei László neurológus egy, a központi idegrendszerre ható gyógyszermolekulát kísérletezett ki. FOTÓ: FRANK YVETTE

Egy Baráti beszélgetéstől egészen a kutatásig

Az az ötlet, hogy a hatóanyagot „be kellene csomagolni", egy baráti beszélgetésen született. – Dékány Imre kémikus a SZAB elnöke volt, én pedig az alelnök. Egyik beszélgetésünkkor mesélte, hogy közis­mert fájdalomcsillapítókat cso­­magoltak be olyan fehérje­alapú kapszulákba, amelyek állandóvá tették az adagolást. Ekkor kértem meg őt, hogy a kinurénsavat próbálja meg becsomagolni – magyarázta a neurológus. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, Dékány Imrének és kutatóinak nanotechnológiás eljárást kellett alkalmazniuk.

Miniatürizált Hatóanyagcsempészet

– Ez a kapszula nagyon pici, 100-150 nanométer átmérőjű, fehérjealapú, ami képes megkötni a 2-10 nanométer méretű gyógyszermolekulát, egyfajta magot képezve köré, majd a hagymához hasonlítható biopolimer héjjal még egyszer be­fedi – részletezte Dékány Imre, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet professzora. Ez a speciális nanokapszulás csomagolás, mint egy trójai fa­­ló, úgy csapja be és csempészi át a hatóanyagot a vér-agy gáton.

A hatóanyag speciális csomagolását, a nanokapszulát Dékány Imre kémikus fejlesztette ki. FOTÓ: KUKLIS ISTVÁN

– Ezzel az eljárással a gyógyszermolekula a nanokapszulá­ban bezárt állapotban van, azonban amint hozzáér a sejtmembránhoz, rákapcsolódik. Az ekkor kialakuló kölcsönha­tás következtében lokálisan úgy adja le a hatóanyagot, hogy nem a keringési rendszerbe jut, hanem az agyba. Így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni – fogalmazott az idén a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett Dékány Imre.

Az alapötlet még messze nem gyógyszer

Vécsei Lászlótól – aki szintén megkapta ezt az elismerést – megtudtuk, ez a speciális kap­szula neurológiai betegségek alapmechanizmusát tudná megfelelő irányba befolyásolni.

– A Huntington-kór állatkí­sérletes modelljében azt ta­pasztaltuk, hogy a kinurénsav-analóg több mint 30 százalékkal megnövelte a genetikusan mó­dosított egereknek a túlélését. Kedvező hatásokat tapasztaltunk a migrén kísérletes modelljeiben is – ecsetelte a neurólogus. Ugyanakkor megjegyezte, nagyon óvatosnak kell lenni, mert igaz, van egy alapötlet, ami szabadalmaztatva van, az azonban, hogy ez gyógyszerré váljon, nagyon hosszú folyamat.

– Ez az alapkutatás első lé­pése, messze van még attól, hogy a patikában lehessen kap­ni – tette hozzá Dékány. Ehhez szükséges ipari partner, hiszen egy gyógyszer kifejlesztése több milliárd dollár is lehet.

NEM CSAK A HUMÁNGYÓGYÁSZAT ÉRDEKLŐDIK