Több mint száz daganatos gyereket tanított már a zenére Az év embere: Seres Antal zeneszobákat szeretne a kórházakba

Harmadik éve választotta meg a Délmagyarország az Év embereit – azokat a Csongrád megyeieket, akik hétköznapi hősökként teszik jobbá a világot. 

Idén Szentes vonzáskörzetéből Seres Antal vehette át szerkesztőségünk elismerését. A 39 éves zenetanár 2011 óta foglalkozik rákos gyermekekkel: gitározni tanítja őket kórházi ágyukban. 

– A 2011-ben egy tehetségkutató műsor által kapott népszerűségemet és sikeremet akartam egy jó ügy szolgálatába állítani. Sokáig nem is hallottak az emberek a Zenével a Rákos Gyermekekért Alapítványról, mert amíg nem tudtam, mi lesz belőle, nem beszéltem róla. Pedig már az első foglalkozás is jól sikerült a szegedi gyermekklinikán. Eredetileg csak zenélni akartam a gyermekeknek, de úgy döntöttem, kipróbálom, milyen az, ha a kezükbe is adom a hangszert. A tapasztalatok alapján pedig végül ezen az úton haladtunk később is tovább.

Seres Antal az elmúlt nyolc évben több mint száz daganatos gyermekkel foglalkozott. Volt, akivel csupán egyszer találkozott, és olyan is, akit közel egy évig tanított kórteremben. Időközben viszont ő maga is majdnem tönkrement ebben a munkában.

– Volt egy 16 éves szegedi tanítványom, akinek a halálán nem tudtam túltenni magam – mesélte. – Három éven keresztül kezelt szakember, és eközben nagyon nehéz volt bemennem az onkológiai osztályra. Rendszeresen rosszul lettem, éreztem, hogy nem tudom végigcsinálni a délutánt. Hatalmas lelki küzdelmeim voltak akkoriban, mert tudtam, hogy ha nem vagyok képes ebből a helyzetből kilábalni, bezárhatjuk az alapítványt. Önkéntesekkel pedig nem akartam dolgozni, mert tudtam, hogy ők nem csinálnák ezt úgy, ahogyan én szeretném.

Seres Antal úgy fogalmazott, ebben az időszakban nem tudott maximálisan az alapítvány működésére figyelni, időközben az osztályvezető is nyugdíjba ment, aki a kezdetektől támogatta az alapítványt. Amikor pedig visszatért volna a szegedi klinikára dolgozni, a kialakult helyzet miatt már falakba ütközött. Ezért két éve már nem tanít itt.

Seres Antal: Bármilyen betegséggel küzdő gyerekeket szívesen látnánk a zeneszobákban. Fotó: Kuklis István

– Ebben az időben kezdtünk el nyitni a főváros felé. A Heim Pál Gyermekkórházban egyből szabad kezet kaptunk, számomra pedig könnyebbséget jelentett, hogy ott nem láttam olyan súlyos állapotú gyerekeket, mint Szegeden. Ráadásul három tanítványomnak köszönhetően segítséget is kaptam: ha fáradt vagyok, ők tudnak helyettesíteni, így én is rendben tudom tartani a lelkemet. 

Seres Antal úgy fogalmazott, most emésztette meg az elmúlt 7 évet, ezáltal nagy erővel tud nekikezdeni a következő időszaknak. – Megtanultam, hogy minden fejben dől el, így én is csak azt raktározom el, hogy boldogságot okozok ezeknek a gyerekeknek. Jelenleg pedig amellett, hogy hetente egyszer bemegyek tanítani a kórházba, zeneszobák létrehozásán kezdtünk el dolgozni. Ezekben bármilyen betegséggel küzdő gyerekeket szívesen látnánk, és nemcsak gitározásra lenne lehetőségük, hanem más hangszereket is kipróbálhatnának. Szegeden is nagyon szeretnék egy ilyet berendezni, csupán egy helyiségre lenne ehhez szükség. Ebből a városból indult az alapítvány munkája, ezért keresem a módját, hogy újra visszatérhessek ide is.

Az alapítvány amellett, hogy alapítója heti rendszerességgel látogatja a Heim Pál Gyermekkórházban fekvő gyerekeket és gitározni tanítja őket, rendezvényeket is szervez. Több közös koncertet is adtak már Seres Antal gyógyulófélben lévő és egészséges tanítványai, Szekeres Adrienn adventi koncertjén is mindig fellépnek. De együttműködtek már Zoránnal, Presser Gáborral, Dés Lászlóval és a Magna Cum Laude zenekarral is – ezek az események az alapítvány jó hírét viszik és tevékenységét népszerűsítik.