Több munka – alacsonyabb órabér

Kétlépcsős pedagógus-béremelésről beszél a kormány, amelynek részleteit várhatóan a július 10-i kormányülésen tárgyalják. Az életpályamodell bevezetésével akár 100-150 ezer forinttal is megemelkedhet a tanárok bruttó bére, és a pótlékok is jelentősen növekedhetnek. A számok rendkívül jól mutatnak: egy pályakezdő pedagógus bére a mostani bruttó 122 – egyetemi végzettség esetén 129 – ezer forintról 176, illetve 196 ezer forintra emelkedhet, a bértábla csúcsán lévő egyetemi végzettségű kutatótanárok pedig 42 évnél hosszabb munkaidő után már közel 510 ezer forintot vihetnek haza a jelenlegi 289 ezer 300 helyett. Az alapbér mellett a különböző pótlékok – osztályfőnöki, intézményvezetői, gyógypedagógiai, hiányszakmás – is jelentősen megugranak.

Az életpályamodell szeptember 1-jei bevezetésével a tanárok fizetését várhatóan két lépcsőben emelik. Az új tanévkezdéskor a fent említett összegeknek csupán felét kapják meg – a belépő új munkarendet díjazzák így –, a többit pedig a következő évben, de még nem tudni, hogy milyen ütemezésben. Vagy két részletben (jövő január 1-jétől és jövő szeptember 1-jétől), vagy egyszerre januárban, esetleg szeptemberben. A béremelés fedezetét a Varga-csomagként elhíresült, nagyjából 130 milliárdos megszorító intézkedés biztosítja.

Nem azonos munkáért jár majd ugyanaz a pénz

A Pedagógusok Szakszervezete pozitív hírként értékelte a pedagógusok keresetemelését, még ha az lépcsőzetesen is megy végbe, de hozzátette: „ebben a formában nem támogatható az életpályamodell". Rámutatott: egy pedagógus heti 3-4 túlórával havi szinten mintegy bruttó 30 ezer forinttal keresett többet eddig, a túlórát azonban nem fizetik ki az új rendszerben. Feszültséget generál az, hogy valaki úgy éri el a keresetnövekedést szeptember 1-jétől, hogy nem túlórázik, másoknak pedig a túlórája beépül a béremelésbe. A PSZ elnöke, Galló Istvánné sikerként könyvelte el, hogy elérték: a béremelést terjesszék ki a szakszolgálatoknál, illetve a szakmai szolgálatoknál dolgozó kollégákra, hangsúlyozta azonban: a gyermekvédelemben dolgozó mintegy kétezer pedagógusra még mindig nem vonatkozik.

Kiszámoltuk: az új tanévet a „fél emeléssel" egy kezdő, főiskolai végzettségű pedagógus bruttó 122 ezer helyett 149 ezer 200, egy 15 éve pályán lévő, egyetemi végzettségű tanár bruttó 163 200 helyett 223 ezer 700, egy 40 éve pályán lévő kutatótanár pedig bruttó 289 ezer 300 helyett 399 ezer 500 forintos fizetéssel kezdheti. Az emelésről azonban az érintettek azt mondják: sok esetben csupán kompenzáció. – Az eddigi 22 kötelező óra helyett ezentúl 26 lesz, de további 6-ot még az intézményben kell tölteni, vagyis összesen heti 32 órára kapunk bért – világított rá a háttérre egy általános iskolában tanító pedagógus.

Könnyen kiszámolható, hogy az eddigi fizetés például egy négy éve, főiskolai diplomával oktató tanár esetében 1434 forintos órabért jelentett. Szeptembertől 126 ezer 300 forintról 42 ezer 600 forinttal nő fizetése, óradíjban kifejezve azonban csupán 1319 forintot kap majd. Ha hozzávesszük, hogy még a túlórapénzt is elveszik, a negatív mérleg még szembetűnőbb. De ha megvalósul az életpályamodell, az is csupán annyit jelent, hogy fél-egy év múlva óradíja 4,7 százalékkal nő majd.

– Utoljára 2008-ban kaptunk fizetésemelést. A bérünk az infláció miatt azóta 31,2 százalékot veszített értékéből. Most olyan hangzatos számokat kommunikálnak, amitől a közhangulat a pedagógusok ellen fordul, miközben szeptembertől nemhogy nőne, csökken a munkánkért kapott pénzünk – foglalta össze a helyzetet egy másik tanár. Hozzátette: az óraszámnövelés miatt veszítenek magántanítványaikból is, hiszen nem tudnak annyit vállalni, mint korábban, ami tovább csökkenti jövedelmüket.