Toleránsabbak a szegediek a menekültekkel, mint az országos átlag

Az SZTE BTK Szociológia Tanszék idén ötödik alkalommal mérte fel a szegediek menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit – korábban ugyanezt a kérdést már vizsgálták 2001-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2015-ben is. Az elmúlt fél évben jelentősen megváltozott a felnőtt lakosság hozzáállása a migránsokhoz: a „befogadó" attitűddel rendelkezők aránya, vagyis azoké, akik azt mondják, hogy otthont kell nyújtanunk nekik, egy év alatt 14-ről 3 százalékra csökkent. Az „elzárkózók" aránya, vagyis azoké, akik teljesen elutasítják jelenlétüket, 8-ról 26 százalékra nőtt. A felmérés viszont arra is rámutat, hogy a szegediek csaknem fele (43 százaléka) befogadná azokat, akiket üldöztek a hazájukban.

Országosan egyébként még ennél is nagyobb a változás: az elzárkózók aránya 20 százalékkal magasabb, 53 százalék. A lakosság fele tehát kifejezetten negatívan áll a migránskérdéshez. Azt, hogy a szegediek kevésbé elzárkózók, a kutatók leginkább a szegedi lakosság összetételbeli sajátosságaival magyarázzák. Szegeden például kiemelkedően magas a diplomások aránya, illetve itt az országosnál kisebb az elzárkózást hangsúlyozó politikai erők támogatottsága is. Az elzárkózó attitűd nálunk az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportokban fordul elő nagyobb arányban.