Szeged és környéke

2012.06.01. 18:08

Tóth Péter, az utca hírmondója

Szeged - Leragasztotta a Jobbik a Nemzetiségek Házánál a szlovák nyelvű utcanévtáblákat. Az intézmény igazgatója leszedte a Tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen és a Felvidék magyar! feliratú ragasztmányokat. Karsai Attila nem tesz feljelentést az ügyben.

Szabó C. Szilárd

A szegedi városi közgyűlés februárban 24 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett engedélyezte, hogy az Osztróvszky és Teleki utca sarkán álló Nemzetiségek Házánál és a Dózsa-iskolánál a Szegedi Szlovák Önkormányzat a magyar nyelvű utcanévtáblák mellé szlovák nyelvű – Ulica Osztróvszkeho, Ulica Telekiho – utcanévtáblákat helyezzen el. Amikor lapunkban beszámoltunk a szlovák kisebbségi önkormányzat kezdeményezéséről, vita kerekedett arról, hogy Osztróvszky József milyen származású volt.

Keresztúri: Szebb jövőt!

Levelet írt Osztróvszky József dédunokája, Kovács Gábor egyetemi tanár, aki állította: az Osztróvszky család eredetileg lengyel származású volt, s valamelyik ősük Lengyelországból települt át a Felvidékre, s innen kerültek aztán Szegedre. Racskó Tamás, a Szegedi Szlovák Önkormányzat elnöke ugyanakkor állítja, hogy Osztróvszky József anyai ágon német, apai ágon pedig szlovák származású volt. Ez szerinte történeti adatokkal és névtannal is igazolható. Az ügyben vita kerekedett a februári közgyűlésen Haág Zalán (KDNP és Keresztúri Farkas Csaba (Jobbik) között is. Előbbi védte, utóbbi támadta az utcanévtábla kihelyezését.

A Jobbik ma délután egyre sajtótájékoztatóra invitálta sajtó képviselőt az Osztróvszky és Teleki utca sarkára. Miközben a kezdésre vártunk, befordult a Teleki utcába Keresztúri Farkas Csaba, jobbikos önkormányzati képviselő testvére, Keresztúri Ákos, aki autója lehúzott ablakából Szebb jövőt! kiáltással üdvözölte Tóth Pétert, a Jobbik szegedi elnökét és Rácz Tibor alelnököt, majd továbbhajtott.

– Az a kisebbségi önkormányzat követelte az utcanévtáblák kihelyezését, amelynek anyaországában, Szlovákiában 82 magyarlakta településen még mindig nem engedték kihelyezni a magyar névtáblákat, és ahol bizonyos esetekben tiltják a magyar nyelvhasználatot, és a magyar állampolgárság felvételét – mondta Tóth Péter. A Jobbik szegedi elnöke hangsúlyozta: nem soviniszta indíttatásból, hanem a szlovák történelemhamisítás elleni tiltakozásul ragasztják le a szlovák nyelvű utcanévtáblákat.

Tóth Péter az Osztróvszky táblára a Tiltakozásul a szlovák nyelvtörvény ellen, a Teleki táblára pedig a Felvidék magyar! felíratot ragasztotta fel. Közben elmondta, szerinte az végképp gyalázatos, hogy Teleki Pálról is azt mondják, hogy szlovák származású.



Prohászka-szoborra Tóth is adna pénzt

– Ha a szlovák kisebbségi önkormányzat szobrot szeretne állítani Szegeden Prohászka Ottokárnak, azt támogatná a Jobbik. Én még anyagilag is támogatnám a Prohászka szobor felállítását – hangsúlyozta Tóth Péter.

Karsai Attila, a Nemzetiségek Háza igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: az intézmény térfigyelő kamerái rögzítették a Jobbik akcióját. Karsai elmondta, hogy leveszik a ragasztmányokat, de nem terveznek jogi lépést az ügyben. – A Nemzetiségek Háza a szellemi sokszínűséget, nyitottságot és toleranciát szimbolizálja Szegeden. Büszkék vagyunk a szlovák nyelvű utcanévtáblákra, amiket három hete raktunk ki. Szegeden békében élnek egymással a nemzetiségek. Az Osztróvszky utcai épületben nyolc nemzetiségnek van a székhelye. Fennállásunk tizenöt éve alatt több száz rendezvényt tartottunk Szegeden, amin bebizonyosodott: lehet egymás mellett élni, a szegediek kíváncsiak a nemzetiségek kulturális és gasztronómiai programjaira – hangsúlyozta az igazgató.

– Kérem, szedje le!
– Még nyilatkozom a vtv-nek.

Míg Karsaival beszélgettünk Tóth Péter a sarkon álldogált magányosan. A sajtótájékoztató már mintegy fél órája véget ért. Karsai odament a Jobbik-elnökhöz, s kérte, hogy szedje le a ragasztmányokat. Tóth közölte, várja a szegedi városi televíziót, amelynek interjút ad az ügyben. Nagy késéssel megérkezett a helyi tévé. Már nem vártuk meg az interjú végét. Karsai Attila később elmondta lapunknak, hogy neki kellett leszednie az utcanévtáblákról a feliratokat.

Ki volt Prohászka Ottokár?

Az internetes wikipédia szerint a nyitrai születésű Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök politikailag is képviselt modern antiszemitizmusa a két világháború közötti Magyarország középosztályának gondolkodására alapvető hatással volt. Prohászka politikai nézete és egyesek szerinti antiszemitizmusa elsősorban abból a feltevésből táplálkozott, amely szerint modernitás, kapitalizmus és zsidóság összefüggő fogalmak. „Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel" – írta már 1893-ban, majd hozzátette: – „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet." Nézetei később sem változtak. A zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot" – fogalmazott 1923-ban, ezért nemzeti önvédelemnek tartotta a „pozitív", azaz a keresztényeket előnybe helyező antiszemitizmust, és a liberalizmus mételyével az általa megalkotott fogalmat, a „hungarizmust" állította szembe. Prohászka már 1918 óta követelte a numerus clausust. 1944-ben aztán a magyar antiszemitizmus klasszikusai közül Prohászka vált az egyik leggyakrabban idézett hivatkozási alappá.

Sokan tévesnek nevezik Prohászka antiszemitizmusának egyes későbbi értelmezéseit, mondván, ő a „jó zsidók – rossz zsidók" ellentétpárjában gondolkodott. Tény azonban az is, hogy a főpap általánosságban említi a magyar zsidókat: „Teljesen igaz, hogy vannak derék zsidók, de a zsidóság idegen, kereszténységet leszorító, honfoglaló, minket kisajátító, idegen hatalom. (…) Itt egy rafinált, romlott, hitetlen és erkölcstelen faj garázdálkodásáról van szó, poloskainvázióról, patkányhadjáratról. Egy kérdés van: hogyan védekezzünk?" Bangha Béla páterrel szemben Prohászka mindig tiltakozott az antiszemitizmus vádja ellen. A későbbi tragikus események ismerete nélkül azonban, mint Gyurgyák János történész írta, Banghával és sok más vezető értelmiségivel együtt hozzájárult a szocialista és radikális értelmiség és a katolikus elit, a „baloldali és zsidó Magyarország" és a „keresztény Magyarország" közti szakadék mélyüléséhez. Egyes mai vélemények szerint Prohászka életművének nem lényeges része az antiszemitizmus, más vélemények szerint azonban az életmű legfontosabb és leginkább időtálló része épp a modernitással kapcsolatos, és ettől antiszemitizmusa elválaszthatatlan. Mások azonban nem hisznek abban, hogy Prohászka akár a későbbi politikai hungarizmus, akár a huszadik századi magyar antiszemitizmus zászlóvivői közt említhető, ehelyett humanizmusáért, embertiszteletéért, mély hitéért és a magyar keresztény hagyományokhoz való következetes ragaszkodásáért tisztelik. Erről tanúskodik a róla elnevezett oktatási intézmények és szervezetek sora.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!