Túlsúlyos gyerekek: mozgás helyett gyorsétterem

– Dobjad, Gömbi! – kiáltják az egyik szegedi általános iskola tesióráján labdázó gyerekek a társuknak, aki láthatóan súlyfelesleggel küzd. Nincs egyedül: a magyar iskolások csaknem felének vannak ilyen problémái, minden ötödik tanuló pedig elhízott – mutatta ki a közelmúltban egy Szonda Ipsos-kutatás. Egyre kevesebb a tereken focizó, ugróiskolázó, fogócskázó gyerek, többüket egészen az iskolakapuig szállítják autóval a szülei. Akik viszont a megfelelő táplálkozással már kevésbé törődnek, legfeljebb pénzt adnak rá: ám sok tanuló így reggelit is a gyorsétteremben választ. Például hamburgert és kólát.

– Ötödik osztálytól maradoznak el a gyerekek a tömegsportról. Az alsósok napköziben vannak délután, közülük szinte mindenki jár mozogni, minden egyes napon. A 12–18 éves korosztályban jellemző a „lustulás", közülük sokan választják inkább a televíziót, számítógépet – tapasztalja Tibai József, az Alsóvárosi Általános Iskola igazgatója és testnevelője.

Szavai rímelnek a már említett kutatásra, amely megállapította: a gyerekek harmada napi öt percet sem tölt mozgással – viszont négy órát a televízió, továbbá jó sok időt a számítógép előtt. Az alsóvárosi iskolában például csupán az iskola tanulóinak mintegy tíz százaléka sportol versenyszerűen.

Testnevelésóra a szegedi Alsóvárosi Általános Iskolában. Hiányzik a mindennapos mozgás. Fotó: Miskolczi Róbert
– Harminc-negyven évvel ezelőtt egy átlagos osztályban jó, ha egy duci volt – mára a túlsúlyosak aránya legalább 30 százalék. Éppen ezért sokan már nem is beszélnek erről a kérdésről, nem is tartják problémának. Holott praxisomban akadnak 80 kilós általános és 100 kiló feletti testsúlyú középiskolások is – mondja dr. Prágai Ágnes gyermekorvos. Kiemeli: a gyermek-, sőt már a csecsemőkori elhízás is komoly kockázati tényező a magas vérnyomás, cukorbetegség, a különféle szívbetegségek vagy a stroke kialakulásában. Szerinte a megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, hogy ne alakuljon ki elhízás már csecsemőkorban sem. – Az első lépés az anyatejes táplálás. A későbbiekben is az egészséges étrend az egyik fontos tényező: rostok, gyümölcsök, fehérje, minél kevesebb a szénhidrátokból, telített zsírsavakból. Ugyanilyen fontos a másik tényező: a rendszeres mozgás. Kötelezővé kellene tenni például a mindennapos iskolai testnevelést, ügyelve arra, hogy az óra ne büntetés, hanem örömteli kikapcsolódás legyen a gyerekeknek – magyarázza a szakember.

Szemléletváltás a büfékben

Egy 2006-os minisztériumi rendelet szerint az általános és középiskolákban működő büféknek kínálatukban alkalmazkodniuk kell az egészséges táplálkozás követelményeihez. Tavaly szeptemberi „razziánkon" tapasztaltuk: valóban egyre több helyen jelennek meg a polcokon a gyümölcsök és gyümölcstartalmú ivólevek. Sok iskolában teljesen száműzték a cukrozott szénsavas üdítőket – ezek nem is hiányoznak a gyerekeknek. Helyettük teát, piros almát fogyasztanak az iskolabüfében.