Új önkormányzati törvény született, állami kézben az iskolák: építés vagy rombolás?

– 20 éve az önkormányzati törvény bontotta le a szocializmust, most újraépítik vele – vallja [namelink name="Molnár Róbert"], Kübekháza polgármestere a múlt héten elfogadott önkormányzati törvényről (ötv).

[namelink name="Tállai András"] önkormányzatokért felelős államtitkár viszont úgy látja: az új ötv rendezi a működőképesség határára érkezett helyhatóságok helyzetét, és mindenkinek biztosítja a helyi közszolgáltatásokat. Megírtuk: 2013 január elsejétől megújul a feladatfinanszírozás rendszere – az államtitkár szerint az új szabályozás garancia az önkormányzati szolgáltatások stabil működésére. Új kötelezettségvállalási rendszer szigorítja az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit, megakadályozva így a jövőbeli eladósodásukat. A 2000 főnél kisebb településeken nem lesz önálló hivatal, az intézkedés 400 önkormányzatot érint, Csongrád megyében 25-öt. Tállai aláhúzta: közös hivatalok biztosítják a helyi ügyintézést. Minden településen lesz önkormányzat és polgármester is.

Molnár Róbert úgy látja: „építés helyett rombolás folyik. Hiányzik az alázat a kisemberek felé. Hadat üzentek a kis falvaknak: másod-, harmadrendű állampolgárok lesznek a kistelepüléseken élők. Azokkal megy szembe a kormány, akik hatalomra segítették". Hozzáteszi: elvész a humánum az ügyintézésből, arctalan lesz. – Még a kormányhivatalok sem tudják, hol milyen ügyeket lehet majd intézni. Nem ismerjük a járási határokat, káosz jellemzi a magyar közigazgatást – szögezi le. Kübekháza elveszíti önálló hivatalát, társulnia kell a törvény szellemében – körjegyzőségben gondolkodik, Klárafalvával és Ferencszállással.

– Járáson belül kell társulni, de itt csak mi vagyunk 2000 lelkesnél kisebbek, másnak ez nem kötelező. Mi lesz, ha nincs kivel társulni? – veti fel [namelink name="Máté Gábor"], a mintegy 1500 lelkes Pusztaszer vezetője. Szerinte egy közös polgármesteri hivatal nem feltétlenül csorbítja az egyes települések önállóságát, jól is működhet, eredményezhet megtakarítást is. Az önálló polgármester, képviselő-testület megmarad – az ügyintézés viszont kényelmetlenebb lehet. – Az elektronikus ügyintézés megoldás lehetne, de erre sem a lakosság, sem a közigazgatás nincs felkészülve – mondja.

A szintén a múlt héten elfogadott köznevelési törvény értelmében az alapfokú oktatás fenntartása a gondnok fizetéséig, az utolsó szögig központi költségvetési tétel lesz. Az iskolák az államhoz kerülnek, de az önkormányzatok egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket. Megírtuk: intézményét már csak Algyő, Bordány, Csengele, Nagymágocs, Székkutas, Zákányszék és Maroslele működtette önállóan a megyében – nem csatlakoztak társuláshoz, egyházi segítséget sem kértek. Vége az önállóságnak?

– Az önkormányzat továbbra is szeretne beleszólni a helyi oktatás ügyeibe. Reméljük, a törvény erre lehetőséget ad majd – hallottuk Matuszka Antaltól, Zákányszék első emberétől. Számára még kérdés, csökkennek-e a település terhei az iskola állami fenntartásával. Hiszen a csökkenő központi normatívát évek óta helyi forrásokkal kellett kiegészíteni. Feltételezhetően a helyi adók elvonásával finanszírozza majd az iskolát az állam. – Nem tudom, lehet-e komoly megtakarítást elérni, személyi tartalékot feltárni a rendszerben. Ha igen, jó, hogy nem helyben kell meghozni egy ilyen döntést – közölte. Szerinte „azon múlik a település jövője, milyen adóbevételeket von el az állam, mi marad meg nekünk. De olyan időket élünk, hogy a beruházásokat háttérbe kell szorítani. Visszafogott évet tervezünk".

A maroslelei vezető, [namelink name="Martonosi György"] szerint „nem az a gond, hogy az állam működteti az iskolát, hanem hogy szűkösek a források". Szeretnék, ha megmaradna a felső tagozat, és továbbra is lenne szava a képviselő-testületnek az iskola vezetésében.

– Az önállóság akkor csorbul, ha a kormányhivatal határozhatja meg, ki vehet fel hitelt fejlesztéshez, gazdálkodáshoz. Nem szeretném, ha emiatt fontos fejlesztések kérdőjeleződnének meg. Az uniós pályázatok például előfinanszírozottak: ha nem vehetünk fel hitelt, leállnak az önkormányzati fejlesztések. Reméljük, nem a megye dönti majd el, mit lehet fejleszteni egy-egy településen – mondja. Nem látja reálisnak, hogy új helyi adót vessenek ki a gépjárműadó, az iparűzési adó és a kommunális adó mellé. – Így is mintegy 20 millió forintos kintlévőségünk van. A helyi újságban meg is jelent a felhívás: január közepéig mindenki rendezze tartozását, különben nyilvánosságra hozzuk a nevét, ahogyan Vásárhelyen is tették.