Újra támad Békésben a madárinfluenza

A madárinfluenza-vírus egy Békés megyei, tótkomlósi pulykatelepen ütötte fel a fejét a napokban – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Szakemberei ezért felkeresik azokat a gazdaságokat, amelyek nincsenek messzebb ettől tíz kilométernél, és ha kell, mintákat vesznek. A három kilométeres, úgynevezett védőkörzeten belül Csongrád megyéből Nagyér érintett, a tíz kilométeres megfigyelési körben pedig Ambrózfalva, Pitvaros és Csanádalberti. Királyhegyesen és Makón csak a külterületek érintettek.

Ezekre a területekre az állategészségügyi igazgatóság engedélye nélkül nem vihető be baromfi vagy más háziállat. A veszélyeztetett területeken – ahol tipikusan, nagy létszámban baromfit tartanak – a gazdaságok általános járványvédelmi intézkedéseit az országos főállatorvos utasítására zárt tartással kell kiegészíteni, vagyis az állatokat a vadon élő madaraktól védett helyen kell etetni és itatni.

A vírus elterjedésének megakadályozása érdekében kilencezer pulykát, a tótkomlósi gazdaság teljes állományát leölik az állategészségügyi szolgálat szakemberei, a gazdaság pedig állami kártalanítást kap. Ezt az egészséges állományok védelme és az exportképesség fenntartása érdekében már a gyanú alapján megkezdte a hatóság. A közlemény emlékeztet arra, hogy a most felbukkant H5N8 vírustörzs először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, 2014 novemberében jelent meg Európában. Magyarországon hosszú járványmentes időszakot követően utoljára 2015 februárjában kellett megküzdeni ezzel a betegséggel.

A gazdasági károk minimalizálása érdekében az országos főállatorvos kezdeményezte az Országos Járványvédelmi Központ felállítását, valamint a válságkezelési terv életbe lépését. A szaktárca a közleményben jelezte: a kimutatott szerotípus (H5N8) kapcsán még sosem fordult elő emberi megbetegedés.

Házi madarak esetében a madárinfluenza tünetei a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől függően sokféle lehet. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli vagy általános tünetek – bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat – utáni magas elhullási arány tapasztalható. Ha az elhullási arány egy héten belül eléri a 3 százalékot, a takarmány vagy ivóvízfelvétel 20 százaléknál nagyobb mértékben csökken, illetve a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5 százalékot, azt haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak.