2008.02.10. 20:49
Üres Dóm tér, kékülő Reök-palota
Szeged - Húszezer példányban, majdnem hét és fél millió forintért készültek el nemrég Szeged turisztikai kiadványai Látnivalók, Információk, Programajánló címmel. A Látnivalók című füzetet Eger, Gyula, Székesfehérvár, Kőszeg, Békéscsaba hasonló kiadványaival hasonlítottuk össze.
Praktikum és kezelhetőség
Az egriek kiadványában könnyű keresni: a színes kis füleknek köszönhetően nem kell lapozgatni, egyből a minaretnél, a Dobó térnél vagy az érseki palotánál nyithatja ki az információra vágyó turista. Címet, telefonszámot és nyitva tartást is tartalmaz a kiadvány, sőt a fontosabb nevezetességek mellett az azok közelében található kevésbé híres, de a szerkesztők szerint érdekes látnivalókat is a figyelmünkbe ajánlják.
A szegedi Látnivalókban nincs támpont, lapozni kell. A 37 oldalas füzet magától a közepén nyílik, itt a szerb templom és a Fekete Ház található. A kis könyv három nyelvű – ezt a módszert az általunk vizsgáltak közül senki nem követi –, így ha már megvan a Reök-palota vagy a Dugonics tér, akkor is nézelődni kell még a lapon, mire megtaláljuk a magyar szöveget.
A leghasználhatatlanabb a békéscsabai – egy angol nyelvű példányt vizsgáltunk –, hajtogatni ugyan nem kell, mert csak egylapos, de nemhogy a fontosabb épületek nyitva tartása, még a címe sem szerepel a papíron.
A gyulai kiadvány tartalmazza a legtöbb praktikus tudnivalót: címet, nyitva tartást, telefont, sőt a jegyárakat is.
Dizájn
A turistafüzetek készítői valamiért még mindig ragaszkodnak a szélein homályba vesző képekhez – ilyen például a székesfehérvári és a békéscsabai címlap. A mi borítónkon Szeged legszebb épületének, a Reök-palotának egy részlete látható, ami valamiért átmegy kékbe. Fölötte a város neve, címere és három nyelven: látnivalók. A kép kerete piros – a palota ettől és a kék folttól értelmetlen részletté válik a kompozícióban.
A választékon nem, a minőségen jó lenne javítani.
Fotó: Karnok Csaba
Fotók
Az egriben akvarelleket használnak fényképek helyett egy kivétellel: Fazola Henrik kovácsoltvas kapuit fotózták, nem festették. Ezért kilóg a sorból.
A szegedi fotói változó minőségűek, de jellemzően sötétek. Az üres Dóm tér a gyengébbek közé tartozik, és a Dömötör-tornyot foltként ábrázolni sem turistacsalogató megoldás. Jól mutat viszont a fényképen az oroszlános kút.
A kőszegi kiadvány fotói hasonló hangulatúak – még a fényerősség is megegyezik, mintha ugyanabban a napszakban készültek volna – így egységes képet nyújtanak a városról.
Térkép
Az egri kettőt is tartalmaz: a város utcatérképét és a bükki nemzeti parkét. A békéscsabai egyáltalán nem fárasztja magát vele, a gyulai és a kőszegi csak a fontosabb utcaneveket tünteti fel. A szegedi részletes térképet közöl a belvárosról.
Mire jó még?
Az egri széthajtható, így rá lehet ülni, ha koszos a pad, a szegedi vastag, ezért melegben remek legyező. A kőszegi pedig újrahasznosított papírra készült, pluszpont érte.