Vasarely, Rippl-Rónai és Biblia Szegeden

Eredményesnek értékelte a megyei múzeumok idei évét [namelink name="Zombori István"], a júniusban kinevezett új igazgató a tegnapi sajtótájékoztatón. Nagy látogatottságot ért el a csongrádi, szentesi, makói és a szegedi közgyűjtemény is, annak ellenére, hogy a Tisza-parti kultúrpalota a 220 millió forintos, látogatóbarát felújítás után csak júniusban nyithatott ki. [namelink name="Magyar Anna"], a fenntartó megyei közgyűlés elnöke elmondta: a kiállítóhelyeket majdnem százezren látogatták meg idén. A Móra-múzeumba 32 ezer, a Fekete Házban 23 ezer 500 jegyet váltottak. Egyedül a Rejtett szépségek című szegedi tárlatra tízezer néző volt kíváncsi. A megyei múzeumok közel félmilliárdos összköltségvetéséhez a megyei önkormányzat 180 millió forinttal járult hozzá. Ezzel biztosították a pályázatokhoz szükséges tíz-tizenöt százalékos önrész kifizetését.

Jövőre negyven kiállítást rendeznek a négy kiállítóhelyen. Februárban a száz éve született magyar származású világhírű festő, Victor Vasarely alkotásaiból – a pécsi, a Szépművészeti Múzeum és magángyűjtők közreműködésével. A tárlatot Pierre Vasarely, a művész Franciaországban élő unokája nyitja meg. A Nemzeti Galériával és a kaposvári múzeummal együttműködve hozzák Szegedre Rippl-Rónai József festményeit. A szobrász Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai pedig szintén a Nemzeti Galéria és a zalaegerszegi múzeum kooperációjával kerülnek ide. A Biblia évének tiszteletére szeptemberben nemzetközi kiállítás lesz látható, ám nem szentírások állnak a középpontjában, hanem a bibliai tárgyú képzőművészeti alkotások. A műkincsket a püspökség, a Szépművészeti Múzeum, a kassai múzeum és az esztergomi keresztény múzeum kölcsönzi.

A Fekete Ház jövőre Tisza Lajosra, Szeged egyik árvíz utáni újjáépítőjére emlékezik, ősszel pedig temetkezéstörténeti tárlatot rendez. Makón fiatal hazai festők mutatkoznak be, 46 millió forint pályázati pénzből pedig új állandó kiállítást hoznak létre a város történetéről. Szentesen Himnusz-, majd baba- és mackókiállítás lesz, Csongrádon a balkezesek tárgyait és a velük kapcsolatos hiedelmeket mutatják be.

A múzeumra kutatómunka is vár. A legnagyobb megbízásnak az M43-as útépítés nyomvonalán folytatott régészeti leletmentés ígérkezik – tudtuk meg [namelink name="Zakar Péter"] közgyűlési alelnöktől.