Vasvári Csaba: Szeged történelmi lehetőség előtt áll

Vasvári Csaba. Fotó: A-TEAM/Nyári Attila– Színigazgatói pályázatot manapság ritkán írnak egyedül, mindenhol alkotói-vezetői csapatok dolgoznak; nekem [namelink name="Herczeg Tamás"], [namelink name="Nagy Viktor"] és [namelink name="Szűcs Gábor"] segítette pályázatom elkészítését. Herczeg Tamást Szegeden sokak ismerhetik, hiszen évekig vezetőként dolgozott a városban. Szakmai körökben országosan elismert kulturális menedzsernek számít. Nagy Viktor zenés rendezőként dolgozott itt többször, s a Magyar Állami Operaház volt főrendezőjeként is komoly tapasztalatokkal rendelkezik a zenés színház terén. Szűcs Gábor remek szervezőkészséggel megáldott, kiemelkedően tehetséges Jászai-díjas rendező, aki az ország vezető színházaiban rendezett nagy szériákat futó, népszerű és remek előadásokat, művészeti igazgatói gyakorlattal is bír, s a zenés rendezésben is komoly tapasztalatai vannak. Ő vitte színre az Operaház évadnyitó Hunyadi László-előadását. Ha a jóisten is úgy szeretné, hogy színházvezető legyek Szegeden, akkor persze a fenntartóval egyeztetve döntenék arról, kikkel dolgozom majd együtt, ám művészeti igazgatóként Szűcs Gábort jelöltem meg – mondja [namelink name="Vasvári Csaba"] színművész, akit a kilencvenes évek végén a Helló, Doki tévésorozat főszereplőjeként ismert meg az ország.

– Azért pályázom Szegedre, mert úgy érzem, lehet jobban csinálni. Külső szemmel is eléggé látszik, mik a jelenlegi vezetés hibái és erényei. Ez utóbbiakra a továbbiakban is építenék, de az is látszik, hogy épp ezeknek a vezetőknek a helyi hatalmi játszmái olthatják ki egymás alkotó erejét, és ezt leginkább a színház művészi energiái sínylik meg. Tény, hogy az utóbbi években a színház botránymentes övezet, ám ez kevés. Szeged színháza nem szürkülhet jelentéktelenné! Pályázatom kifejezetten az új előadó-művészeti törvény adta lehetőségekre épít. A nemzeti kategóriába sorolt teátrum működését meghatározza a minisztériummal megkötött közszolgáltatási szerződés és a fenntartói megállapodás. Az ezen belüli mozgástereket szeretném komoly intézményi együttműködéssel kiegészítve Szeged szolgálatába állítani. Úgy érzem, a színház jelenleg nincs benne az országos szakmai vérkeringésben. Erősíteni kell a művészi programot, növelni kell annak kisugárzását. A budapesti Nemzeti Színház és a vidéken létrejött nemzeti színházi hálózat tagjai között sokkal komolyabb együttműködés, erőforrás-megosztás, hatékonyabb koprodukció alakítható ki. A Nemzeti Színház leendő igazgatója, [namelink name="Vidnyánszky Attila"] az általa is megfogalmazott együttműködési lehetőségeket komolyan gondolja, erről támogatói nyilatkozatot is adott a pályázatomhoz. Az Operaházzal is elindulhatna az előnyös kooperáció. Történelmi lehetőség előtt áll most Szeged: egyszerre írták ki a fő művészeti intézmények, a színház, a szabadtéri és a szimfonikus zenekar igazgatói pályázatát. Ha átgondoltan választanak vezetői csapatot ennek a három intézménynek az élére, akkor sokkal komolyabb együttműködés jöhet létre közöttük. Így hatékonyabban lehetne felhasználni azokat az erőforrásokat, amelyeket a város a kultúrára szán – hangsúlyozza Vasvári Csaba.

– Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az előző szezonhoz képest jelentősen csökkent Szegeden a felnőtt bérletesek száma; nem volt igazán komoly vezérfonal a műsorpolitikában, nem volt eléggé átütő a drámai tagozat működése, ezért sokan elfordultak a teátrumtól. Az előadások egy része rétegigényeket elégít ki, miközben itt valódi népszínházi repertoárt kellene vinni, minden szegedihez tudni kell szólni. A bérleti felhívásban olyan népszerű szerzők, címek, történetek kell hogy megjelenjenek, amelyek bizton számíthatnak szélesebb érdeklődésre. A kiegészítő programokban kell azokat a rétegigényeket kielégíteni, amelyek szintén megvannak, hiszen Szeged egyetemi város, Kelet-Magyarország szellemi és tudományos központja. Okosan kell egyensúlyozni a népszínházi és a kísérleti színházi zsáner között; az utóbbi időben ez utóbbi javára billent a mérleg, ezért kell most erősíteni a népszínházi zsánert. Ezzel lehet a felnőtt bérleteseket visszacsábítani. A közönség persze nem az üres bulvárt várja, hanem szeretné visszakapni a „befektetését" kellemes estékben, feledhetetlen színházi élményekben. Egyre kevesebb a kultúrára költhető pénz, ezért az emberek nem költenek felesleges dolgokra. A „Na, erre kíváncsi vagyok!" érzést kell föltámasztani a potenciális bérletvásárlókban, és ezt népszerű szerzők népszerű műveivel lehet. Amikor Székesfehérvárra mentem igazgatónak, ott is bizalmat szavaztam a társulatnak, Szegeden is a meglévő erőkre szeretnék építeni. Minden társulat számára komoly érték, ha a művészei már népszerűek a közönség előtt, hiszen a jó műsorterv mellett a színészek hozzák be a közönséget.

* * *

Bemutatkoznak a pályázók
Balikó Tamás: Szakemberekre kell bízni a vezetést