Verespatakról tárgyal az EP bizottsága

Napirendjére tűzte a cianidos bányászati technikák uniós tilalmának kérdését az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága – tájékoztatta lapunkat a kezdeményező, Bánki Erik fideszes európai parlamenti képviselő. A magyar politikus emlékeztetett arra, hogy 2010 májusában [namelink name="Áder János"] és [namelink name="Tőkés László"] indítványára az Európai Parlament jelentős többséggel szavazva felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászat tilalmát. Ám hiába volt a nagy támogatottság, Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztos eddig nem teljesítette, amit a határozat előírt. Emiatt szeptember elején levelet kapott a néppárti képviselőktől, akik a plenáris ülésen is felszólaltak az ügyben. A késlekedésnek azért van jelentősége, mert Romániában már szinte naponta változnak az erőviszonyok a verespataki bányaberuházás mellett és ellen érvelők csatájában, de – mint [namelink name="Bánki Erik"] fogalmaz – továbbra is van esély arra, hogy a projekt megvalósuljon. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyes vállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kitermelni Verespatakon és környékén. Most épp az ellenzők látszanak felülkerekedni: a parlament még nem döntött az ügyben, várható, hogy nem engedélyezi a bányanyitást, mert a kormánytöbbség is megosztott. [namelink name="Victor Ponta"] miniszterelnök nemrég a bányanyitás mellett demonstráló, munkahelyeket követelő bányászoknak magyarázta a helyszínen a környezetvédelem fontosságát. A civilek szinte hetente tüntetnek a bányanyitás terve ellen, a múlt hét elején az erdélyi történelmi magyar egyházak utasították el közös nyilatkozatban a verespataki bányaprojektet, majd a román ortodox egyház tette ugyanezt. A vallási közösségek érve ugyanaz: „a környezet Istentől kapott ajándék, amit meg kell őrizni". Szintén inkább a természetvédelem szempontjait fogadja el a román tudományos akadémia.

Riadót fújtak a tiltakozók. Vasárnap 15 ezren tüntettek Bukarestben a cianidos technológiával termelő verespataki bánya megnyitása ellen. Fotó: MTI
– Az nem vitás, hogy a beruházás környezetvédelmi kockázata nagy, és hogy egy már lezajlott katasztrófa, a tiszai ciánszennyezés után minden eszközzel meg kellene akadályoznia a politikának, hogy ugyanilyen veszélyes módszerekkel aranyat bányásszanak a folyók vízgyűjtő területén – mondja lapunknak Szalma Elemér szegedi hidrobiológus, Tisza-kutató. – A ciános technológia tiltása mellett jó lenne – jól lett volna –, ha a verespataki bánya területét időben a világörökség részévé nyilvánítják. Nem sokan tudják, de ott találták meg a régészek azokat a római kori viasztáblákat, amelyek nélkül a római jogról sokkal kevesebbet tudna Európa. Már e leletek miatt is megérdemelné a bánya a kíméletet.