Világelső a szegedi mesterséges kromoszóma

Világsikerrel zárták hároméves kísérleti programjukat a tudományos akadémia Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének kutatói: elsőként ötvözték a mesterséges kromoszóma-technológiát az őssejtterápiával. A Hadlaczky Gyula tudományos tanácsadó vezette kutatócsoport egérkísérletekkel bizonyította, hogy a mesterséges kromoszóma gyógyíthatatlan betegségek génterápiájában alkalmazható.

A szegediek úgy javítják a sejtek, szövetek működését, hogy a fehérje hiányzó vagy hibás génjét „gyógyító" génnel pótolják – tudtuk meg Katona Róbert tudományos főmunkatárstól. A hibátlan gént hordozó mesterséges kromoszómát őssejtekbe juttatják, ez az „őssejtfutár" pedig egészséges sejteket hoz létre. Az őssejt és a mesterséges kromoszóma kombinációjával elérték, hogy a beteg rágcsálók szervezete egészséges – például bőr-, szív-, máj-– sejtekkel rendelkezzen. A „bajnok" egerek, melyek testük negyedében hordozták a gyógyító gént, két-háromszor tovább éltek, mint a kezelés nélküli társaik.

Hadlaczky Gyula és Katona Róbert Fotó: Miskolczi Róbert
Az SZBK kutatóinak tudományos eredményeit elfogadták a tudományos világ bíráló szakértői. Eredményeiket most közölte a Cellular and Molecular Life Siences című szaklap internetes kiadása, és napokon belül olvasható a nyomtatott formája is. A cikkben az úgy nevezett Krabbe-betegség modelljén mutatják be, hogyan javítja a beteg sejteket a genetikailag átprogramozott őssejt. (Ez olyan rendkívül súlyos idegrendszeri betegség, melybe általában 2 éves korukig belehalnak a gyerekek.)

Látszat és valóság

Nem hasonlítható a szegedi őssejtterápia egyik – kölni, kínai vagy ukrán – őssejtbeültetéshez sem. A szegedi eljárás valóságos, klinikailag igazolt megoldást hozhat, míg az őssejtbeültetés bizonytalan és sok mellékhatással, veszéllyel járó kezelés – hangsúlyozta Hadlaczky Gyula.

A folytatás egy adott – daganatos vagy immunhiányos – betegség mellékhatások nélküli kezelése lehet. Ehhez még három év célirányú állatkísérlet, 123 millió forint és klinikai tesztelés kell. Az út tehát itt ágazik szét konkrét betegségek gyógyítása felé. Határ: a pénz.

Szalmaszál

Januárban elutasította a szegedi kutatók pályázatát az alapkutatások egyetlen állami finanszírozója, az OTKA rövidítésű alap. A következő elbírálás az év végére várható az OTKA-Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban. Az átmeneti időre a szegedi mesterséges kromoszómakutatás „mesterséges légzést" kapott 5 milliós hitel és 5 millió támogatás formájában az SZBK főigazgatójától, Dudits Dénestől. Ebből fizetik a kutatókat és tartják életben a kísérleti állatokat.